Ferge: Ez a világ nem arról szól, hogy mindent a gyerekeknek

Ferge Zsuzsa szerint sem a szegény-, sem a cigánykultúrára, sem a nehéz helyzetek, sem pedig a társadalmi egyenlőtlenségek okozta helyzetek megfelelő kezelésére nincsenek felkészítve a pedagógusok. A szociológus a Magyar Tudományos Akadémia gyermekszegénység elleni programjának vezetőjeként az általuk szervezett bátonyterenyei konferenciáról nyilatkozott szombaton telefonon a távirati irodának. • A szegénység nem tesz különbséget ember és ember között + Képek

A rendezvényen körülbelül 300-an vettek részt, zömében pedagógusok, az ország hátrányos helyzetű kistérségeiből, a központi téma pedig az integráció-szegregáció kérdése volt.

Ferge Zsuzsa tájékoztatása szerint Virág Tünde szociológus és Kertesi Gábor közgazdász tartott bevezető előadást, akik kifejtették: a nagy állami erőfeszítések ellenére is „iszonyatosan” – még a cigányok és a szegények arányánál is jelentősebben – nőtt az utóbbi húsz évben az iskolák közötti szegregáció, amely a gyerekek esélyeit csökkenti, az egyenlőtlenségeket pedig tovább növeli. Emellett a szegény kistelepülések növekvő mértékű leszakadására hívták fel a figyelmet – tette hozzá. Mint Ferge Zsuzsa elmondta, a kétnapos bátonyterenyei konferencián a problémára a választ nem az állam, hanem az iskolák, a pedagógusok, a civil szervezetek szintjén keresték.

Ezzel kapcsolatban – többek között – a pedagógusképzés hiányosságaira mutattak rá, hiszen – mint a szociológus kifejtette – vannak tanárképző főiskolák, egyetemek, ahol a gyakorlóiskolák csak közép- és felső osztálybeli gyerekeket fogadnak, mondván, úgyis nehéz az új tanítóknak, nem lehet még a „nehéz gyerekekkel” is terhelni őket. Így nehéz elvárni a tanároktól, hogy éles helyzetben majd felkészültek legyenek – jegyezte meg.

Ferge Zsuzsa úgy látja, sem a szegény-, sem a cigánykultúrára, sem a nehéz helyzetek, sem pedig a társadalmi egyenlőtlenségek okozta helyzetek megfelelő kezelésére nincsenek felkészítve a pedagógusok.

A módszerekkel kapcsolatban a rendezvényen hangsúlyozták: nincs egy darab modellmódszer, a helyzetek és a feltételek ugyanis mindig mások, ezért rengeteg módszert kell ismerni, és azokból kell az adott helyzetre alkalmasat kiválasztani. Minden fundamentalizmus ártalmas, legyen szó akár integrációról, akár szegregációról – emelte ki a szociológus, hozzátéve, hogy a fokozatosság is rendkívül fontos.

Hangsúlyozta: a kívánatos az lenne, ha semmilyen értelemben nem rekesztenének ki senkit, de amikor a lakóhelyi szegregáció olyan méreteket ölt, hogy egyes körzetekben – például a Dél-Dunántúlon vagy Észak-Magyarországon – már cigány kistérségek alakultak ki, akkor nagyon nehéz azt mondani, hogy minden iskolát integrálni kell, hiszen nincs mivel. Ezeken a helyeken azonban „rettenetes nyomatékkal kellene követelni”, hogy az az iskola, ahová járnak a gyerekek, nagyon jó legyen, és nyisson a világ felé, hogy a diákok találkozzanak másik világokkal is – szögezte le.

Ferge Zsuzsa megjegyezte, hogy a különböző fogyatékossággal küzdő gyerekek integrációja is nagyon nehéz, a tanárok erre sincsenek felkészülve. Arra a kérdésre, hogy mik a kilátások az integráció terén, a szociológus azt mondta, sok remény nincs, mert ez a világ most nem arról szól, hogy mindent a gyerekeknek, de ez a konferencia is jó volt arra, hogy megmutassák: ha egy önkormányzat elkötelezi magát és megszerzi az ott élők támogatását, akkor lehet cselekedni.

(MTI)