Hazánk megítélése „nemcsak gyönge, de gyöngébb, mint lehetne”

Egy évek óta mély válságban lévő ország nem tud megfelelően fellépni a térségben – mondta el Martonyi János, a Magyar Külügyi Intézet által szervezett külügyminiszteri találkozón.

Martonyi kiemelte: a korábbi külpolitikai konszenzus jelentősen erodálódott. Példaként említette a Benes-dekrétumok ügyét, ami miatt korábban élesen támadták az Orbán-kormányt, de most jól láthatóan komoly vita alakult ki erről Csehországban. „2004. december 5-én súlyos sebeket kapott a nemzeti összetartozás érzése, amit a későbbiekben ki fogunk javítani” – mondta Martonyi. Az elmúlt 20 évben előrelépés történt a nemzetpolitika területén, ami fontos eredmény – fogalmazott a polgári kormány külügyminisztere. A politikus szerint az EU-csatlakozás előnyeit nem tudtuk megfelelően kihasználni, sokan csodát vártak, de ezek a várakozások abszolút nem teljesültek. Martonyi kijelentette: tucatnyi mutatóban rontottunk az uniós tagállamokhoz képest, ami elvezetett ahhoz, hogy ilyen körülmények között nehéz elvárni, hogy kellő súllyal lépjünk föl. Az egykori külügyminiszter szerint Közép-Európa szerepe folyamatosan leértékelődik a világban, ezért a korábbi szerep visszaszerzése csak Európán keresztül történhet meg. „Újjá kell teremteni a közép-európai együttműködést, aminek egyik legfontosabb elemének a lengyel–magyar barátságnak kell lennie”. Martonyi úgy látja, érzékenynek kell lenni a globális problémák iránt, ami egyáltalán nem könnyű a hazai szemléletben. Sokkal jobban ki kellene használni a külföldi diaszpórát, ami az utóbbi időben egyáltalán nem sikerült – tette hozzá.

Jeszenszky Géza súlyos problémának nevezte, hogy a társadalom többsége kiábrándult az EU- és NATO-tagságból. Véleménye szerint sokkal hangsúlyosabban kellene bemutatni azt, hogy mi lenne, ha nem lennénk a tagjai az euroatlanti intézményeknek. Magyarország megítélése nem csak gyönge, hanem gyöngébb, mint lehetne – tette hozzá Jeszenszky. Az Antall-kormány külügyi tárcavezetője az elmúlt húsz év legnagyobb eredményének azt nevezte, hogy véget ért a keleti függés és csatlakoztunk a nyugati integrációs szervezetekhez. Rámutatott, hogy a visegrádi négyek létrehozása és az egykori kisantant létrejöttének megakadályozása szintén a magyar külpolitika erényei közé tartozik. Magyarország tekintélye az 1990-es évek elején még jelentős volt, ami mostanra megváltozott – tette hozzá. „A »merjünk kicsik lenni« hozzáállás gyökeret vert hazánkban.” Az Antall-kormány külügyminisztere visszautasította, hogy túlságosan merész álmokat szövögetett volna a magyar diplomácia többek között a délszláv háború idején. Jeszenszky hibának nevezte, hogy hazánk nem vesz részt azon a fórumokon, amelyeken az EU nyugat-balkáni bővítéséről van szó. EU-s csatlakozásunkról kijelentette, hogy a velünk együtt csatlakozók lényegesen sikeresebb éveket tudhatnak maguk mögött, mint mi. A Magyarországról külföldön terjesztett rágalmak kapcsán elmondta, hogy ezek ellen közös erővel kellene föllépni. „Barátokat kell szereznünk a környező országok közül.” Jeszenszky kijelentette, hogy egyértelműen támogatnunk kellene Törökország uniós csatlakozását.

Kovács László szerint Magyarország helyzete és tekintélye szoros kapcsolatban van, és nagyon kedvezőtlennek nevezte, hogy magas volt az államháztartási hiány. Hazánk euroatlanti integrációjában nagy szerepe volt a hat parlamenti párt támogatásának – mondta el Kovács László, a Horn- és Medgyessy-kormány külügyminisztere. A politikus bírálta a státusztörvényt, valamint hogy nem helyeztek elég hangsúlyt az orosz kapcsolatokra. Kovács a „merjünk kicsik lenni” kifejezés kapcsán tagadta, hogy arra gondolt, hogy valóban merjünk kicsik lenni. Szerinte ez a kijelentés Franz Vranitzky egykori osztrák kancellártól származik, aki arra utalt, hogy Ausztriának a méretének megfelelő külpolitikát kell folytatnia.

Balázs Péter jelenlegi külügyminiszter az elmúlt évtizedek legnagyobb eredményének azt nevezte, hogy sikerült szövetségi rendszert váltanunk és meg tudtuk kötni az alapszerződéseket. Egy évtizede nincs az országnak átfogó jövőperspektívája – mondta. Véleménye szerint a magyar külpolitika jelenleg aktív szerepet játszik, amit bizonyít, hogy a miniszterelnököt is egyre több helyen fogadják. A jövőbeni célok között említette Balázs, hogy a NATO és az EU újjáformálásában aktívabb magyar szerepet kell vállalni, valamint hogy szomszédainkkal megszűnjenek a meglévő feszültségek. Balázs a magyar külpolitika összességéről elmondta, hogy az nem irredenta, soviniszta és egoista, hanem szuverén, értékalapú és előretekintő.