Nem volt indokolt a „lerohanás jellegű, keményebb” fellépés

Felfüggesztett fogházbüntetésre ítélt kedden a Fővárosi Bíróság két rendőrt, amiért még 2006 őszén bántalmaztak egy férfit intézkedésük során.

A per három rendőr vádlottja közül a vád szerint a másod- és a harmadrendű vádlott október 23-án délelőtt a Teréz körúton – miközben a 150 fős tömeg a Nyugati térről haladt az Oktogon felé – elfogták a sértettet. A harmadrendű vádlott a férfi fejét rendőrbottal megütötte, szorítófogást alkalmazott ellene, és a földre kényszerítette, a másodrendű vádlott pedig a rendőrbot végével „szúró mozdulatot tett” a sértett felé. A vád szerint ezt látta egy idős férfi, aki „hangosan kifogásolta” a rendőri intézkedést, ezért őt a másodrendű vádlott a pajzsával fellökte.

A vád szerint aznap délután a Bajcsy-Zsilinszky út és az Alkotmány utca kereszteződésében az első- és a másodrendű vádlott bántalmazott egy tüntetőt, a másodrendű vádlott „fartájékon rúgta” a sértettet.

Az elsőrendű vádlottat tehát egy – a Bajcsy-Zsilinszky úton történt – bántalmazással, a másodrendűt hárommal – a Teréz körúti két bántalmazással és a Bajcsy-Zsilinszky úton történttel -, a harmadrendű vádlottat pedig csak a Teréz körútival vádolták meg.

A bíróság kedden kihirdetett elsőfokú ítéletében a Teréz körúton történtekkel kapcsolatban megállapította hogy a tömeget a rendőrség a Nyugati térnél a járdára terelte. Az emberek ekkor már nem tanúsítottak agresszív magatartást, de folyamatosan kiabáltak, sértegették az őket kísérő rendőröket.

A férfi (akit később a földre tepertek a rendőrök) nem vitatta, hogy le-lelépett a járdáról. A bíróság szerint indokolt volt vele szemben a rendőri intézkedés, de a szabálysértése nem volt olyan súlyú, veszélyességű, hogy az indokolta volna a „lerohanás-jellegű, keményebb” fellépést. A bíróság szerint a férfi még passzív ellenállást sem tanúsított, vagyis elfogásakor sérült az arányosság elve, azaz a vádlottak szükségtelenül bántalmazták a sértettet. Ezért ebben a vádpontban a bíróság megállapította a másod- és a harmadrendű vádlott bűnösségét.

A bíróság a pajzzsal fellökött idős férfi ügyében – aki a felvételek tanúsága szerint nem sokkal korábban egy fokossal „piszkálta” egy közlekedő autó kerekét – megállapította, hogy azt nem követhette el a másodrendű vádlott, mivel éppen az előző ügyben intézkedett, ő végezte a bilincselést. A bíróság szerint megállapítható az is, hogy a másodrendű vádlott pajzsán a kis- és nagy rögzítőcsavarok másképp helyezkednek el, mint annak a rendőrnek a pajzsán, aki a felvételek szerint fellökte az idős férfit. Vagyis nem vitatható, hogy a férfit fellökték, de azt nem tudta megállapítani a bíróság, hogy ki tette – e vádpont alól tehát felmentette a másodrendű vádlottat.

A Bajcsy-Zsilinkszky úti bántalmazással kapcsolatban az elsőrendű vádlott nem tagadta, hogy a helyszínen volt, de azt igen, hogy részt vett volna az elfogásban. A másodrendű vádlott azt mondta, ő csak azután vette át a sértettet, hogy kollégái elfogták.

A bíróság szerint jogszerű volt az intézkedés, mivel kő volt a férfi kezében, megközelítette a rendőrsorfalat, és elfogásakor ellenállt – vagyis nem sérült a szükségesség és arányosság elve, amikor kényszerítő eszközt alkalmaztak a rendőrök. Ugyanakkor nem lehetett megállapítani, hogy ki intézkedett és ki bántalmazta őt. A bíróság szerint a férfit a rendőrsorfal mögött is bántalmazták (azelőtt, hogy átadták volna a másodrendű vádlottnak), de ezt – mivel nem szerepelt a vádban – a bírák nem vizsgálhatták.

Az elsőrendű vádlottat a bíróság felmentette, mivel egy francia férfi előállítása miatt bizonyítottan nem volt a Teréz körúton délelőtt – ennek ellenére a szakértő az ott készült felvételeken azonosította, majd ezután, ez alapján azonosították a Bajcsy-Zsilinszky útnál is. A bíróság a másod- és harmadrendű vádlottat elmarasztalta hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazásban, és hat-hat hónap – egy évre felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélte őket. A bíróság előzetesen mentesítette őket a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

Az ítélet nem jogerős. Az elsőrendű vádlott felmentése miatt az ügyész bűncselekmény megállapítása érdekében fellebbezett. A másodrendű vádlott és védője felmentést kért, az ügyész újabb bűncselekmény megállapítása érdekében fellebbezett. A harmadrendű vádlott és védője felmentésért, enyhítésért fellebbezett, az ügyész azonban súlyosítást és lefokozást kért. A per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

(MTI)