Nézőpont Intézet: nem kell Gyurcsány Ferenc + Kép

Hiába hozza hírbe magát előszeretettel Gyurcsány Ferenc mint jövőbeni fontos vezető, a választók 83 százaléka nem szeretné, ha visszatérne a politikai élet élvonalába – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából. Bajnai és csapata is hiába ünnepelte az átmeneti kormány féléves fennállását, a választók nem méltatták, inkább a még hátralévő felet számolják. Emellett Bajnait alig valaki tartja szavahihetőnek.

A Nézőpont Intézet által a Heti Válasz számára készített felmérésből kiderül, hogy az októberi pártpreferencia-adatok szerint mind az összes megkérdezett, mind az aktív szavazók körében a tavaszi szintre állt vissza a Fidesz támogatottsága – ez az előző hónaphoz képest csökkenést jelent. A Fideszt így az összes megkérdezett körében 33 százalék, a politikailag aktív szavazók körében 45 százalék támogatja. A választók nagy többsége, 83 százalék nem szeretné, ha Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök visszatérne a politikai élet élvonalába a közeljövőben. A megkérdezetteknek csupán 9 százaléka látná szívesen újra a politikában. A határon túli magyarok kettős állampolgárságát a megkérdezettek kétharmada támogatná.

Bajnai félideje

Hiába ünnepelte a miniszterelnök stábja az átmeneti kormány féléves regnálását, a választók többsége nem a már eltelt fél évet méltatja, hanem a még hátralévő felet számolja. Noha Bajnai Gordont április óta többen tartják alkalmasnak a válságkezelésre (ősszel a megkérdezettek harmada), tömegtámogatásról továbbra sem lehet beszélni (a válaszadók több mint fele továbbra sem tartja alkalmasnak). Ráadásul a kormányfő önképét elfogadóknak csak 71 százaléka tartja szavahihetőnek is Bajnait, így alig minden negyedik (23 százalék) választópolgár lát benne hiteles válságkezelőt.

Oltóanyagbojkott

A sertésinfluenza kapcsán a „szakértői” kormány bizonyíthatta volna hozzáértését, a hírek mégis inkább az oltóanyag körüli bizonytalanságról, a látatlanban megvásárolt négymilliós vakcinakészletről, illetve a gyártó cég offshore-hátteréről szólnak. Nem csoda, hogy csak a megkérdezettek 13 százaléka szándékozik beoltatni magát (háromszázaléknyi válaszadó már állítólag túl van rajta). Így azonban a vírus elsősorban az egészségügyi minisztert veheti le a lábáról: ez a szám ugyanis a felnőtt lakosság körében alig 1,3 millió vakcina beadását feltételezi. Székely Tamásnak a választási kampány során pedig milliós maradékokkal kell majd elszámolnia. Persze nem a dunakesziek előtt, a miniszter ugyanis az elmúlt hetekben csendben visszaadta a képviselő-jelöltséget.

Gyurcsány nem hiányzik



Míg Bajnai – bár a szocialisták igényt tartottak volna szolgálataira – nem akarta megmenteni az MSZP-t, addig Gyurcsány Ferenc előszeretettel hozza hírbe magát a jövőben is fontos vezetőként, a párt viszont érte mintha kevésbé lelkesedne. Az udvarias távolságtartás nem meglepő: a választóknak csupán kilenc százaléka, az MSZP-szimpatizánsoknak pedig mindössze 41 százaléka kívánja vissza Gyurcsányt a politikai élet élvonalába. Az országos lista felállításakor az MSZP vezetői arról is döntenek majd, hányadán állnak az exkormányfővel.

Pártszimpátia

Októberben a tavaszi szintre csökkent a Fidesz támogatottsága, az összes megkérdezett harmada (33 százalék) rokonszenvezik az ellenzéki párttal. A csökkenés oka az lehet, hogy hiányzik a színvallásra késztető kampány és választás. De egyben rávilágít arra is, hogy a sokszínű ellenzéki táborban bőven vannak kevésbé elkötelezettek – ezt hajlamosak elfelejteni azok a választók, akik már meghozták döntésüket. Ugyanakkor ez az adat is több mint két és fél millió Fidesz-szavazónak feleltethető meg, szemben a szocialisták hatszázezres, valamint a Jobbik négyszázezres támogatói bázisával. A választás szempontjából sokkal fontosabb, hogy az urnákhoz járuló (aktív) szavazók hogyan vélekednek a pártokról. Itt a Fidesz 45, az MSZP nyolc, a Jobbik hét százalékon áll. Minden ötödik aktív szavazó pedig még bizonytalan.

A kétharmad megítélése

A fenti számok is sejtetik, hogy a következő választás tétje nem a Fidesz győzelme, hanem annak mértéke lesz. Magyarul: kap-e a sarkalatos törvények módosításához szükséges felhatalmazást a polgári oldal. A Fidesz egyelőre kacérkodik a gondolattal, láthatóan nem szeretné túl magasra tenni a lécet, az MSZP és a Jobbik pedig – féltve zsarolási lehetőségüket – már előre antidemokratikusnak láttatja a helyzetet. Közben viszont a választók kezdenek megbarátkozni a gondolattal. Míg júniusban, az uniós választások után 43 százalékuk tartotta előnyösnek, ha egy pártnak kétharmados többsége van, addig októberben arányuk már 47 százalékra nőtt. Ugyanebben a körben csak a megkérdezettek 33 százaléka rokonszenvezik bevallottan a Fidesszel. A választás szempontjából fontos lehet, hogy a bizonytalanok 44 százaléka előnyösnek, 33 százaléka hátrányosnak tartja az egypárti kétharmadot.

Kettős állampolgárság

Ha a kétharmados többségnek nem is, a nélküle bevezethetetlen kettős állampolgárságnak – júniushoz hasonlóan – kétharmados támogatottsága van. A nyárelőn a megkérdezettek 68, októberben 65 százaléka állította, hogy egy megismételt népszavazáson igennel szavazna. Így a Fidesz által beterjesztett törvénymódosítás kapcsán az MSZP és az SZDSZ frakciói háromfrontos küzdelembe keveredtek: a választókkal, az ellenzékkel és saját múltjukkal, a Gyurcsány-korszakkal is szembe kell nézniük.

A további részleteket megtudhatják a Nézőpont Intézet honlapján.