Az elhurcoltak harmadik csoportját a politikai elítéltek alkották. A történész szerint mivel a kényszermunka a kommunista gazdaság szerves része, a magyar kényszermunkások nem a háború, hanem a kommunizmus áldozatai. A legnagyobb csapás a kényszermunkásokra azonban nem az éhezés vagy a kegyetlen munka volt, hanem a visszatérés, mert a foglyok arra gondoltak, hogy ha hazatérnek, egy szabad országba kerülnek, amely demokráciát épít. De szembesülniük kellett azzal, hogy az a Magyarország, ahova megérkeztek, nem sokban különbözik attól a Szovjetuniótól, ahonnan visszatértek szülőföldjükre. Stark Tamás felhívta a figyelmet arra: sosem szabad megfeledkezni róluk. A legfontosabb az, hogy beszéljünk róluk, nem szabad hagyni, hogy a kényszermunkások történetét kiradírozzák a történelemkönyvekből – mondta. A megemlékezés végén a Gulag-emlékművet megkoszorúzta többek között Rogán Antal, Antall Józsefné, a néhai miniszterelnök özvegye és Mádl Dalma, a volt köztársasági elnök felesége is.
(MTI)
Rogán: A Gulag szellemi örökösei köztünk járnak + Képek
Bár a szovjet kényszermunkatáborok ma már nem léteznek, a Gulag szelleme mégsem tűnt el azok megszűnésével – mondta a Gulagról való visszatérés 56. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, szombaton Budapesten Rogán Antal, az V. kerület fideszes polgármestere.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!