A sportvezető-politikus mindezt a magyar Parlament Felsőházi üléstermében zajló, A sport autonómiája az Európai Unióban elnevezésű nemzetközi konferencián mondta el. A tanácskozáson a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a nemzetközi sportági szakszövetségek vezetői, az Európai Parlament képviselői, valamint az uniós tagállamok sportért, oktatásért és kultúráért felelős politikusai vesznek részt.
A rangos sportpolitikai eseményt az ötletgazda Bánki Erik, a magyar Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának vezetője nyitotta meg, aki a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) 6+5-ös szabálytervezetének kapcsán javasolta a konferencia összehívását. Bevezetőjében a fideszes képviselő hangsúlyozta: meg kell védeni a sport szellemiségét és egyenlő esélyeket kell teremteni a különböző tagállamok sportolói számára.
Ezután Schmitt Pál lépett a pulpitusra, és beszédében arra a rémisztő adatra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-s tagállamokban a gyermekek 60 százaléka egyáltalán nem sportol, és mintegy 30 százaléka elhízott. „A sport a nevelés és a fiatalok jókedvének egyik legfontosabb forrása. A 24. órában vagyunk abban a tekintetben, hogy a döntéshozók figyelmét ismét a sportra irányítsuk. Miközben az uniós államokban az állami bevételek négy százaléka származik a sportból, a kormányok mindössze legfeljebb költségvetésük egy százalékát fordítják vissza a sportra. Magyarországon még rosszabb a helyzet, itt mindössze fél százalékát. Ezek után felvetődik a kérdés: akkor most ki támogat kit?” – tette fel a költői kérdést Schmitt. A sportvezető meg van győződve arról, hogy hamarosan fordulat következik, s a politikusok kezdik felismerni a sport sajátos jellegét, értékeit és jelentőségét. Véleménye szerint ezt jelzi az is, hogy az elfogadás előtt álló lisszaboni szerződésben már önálló fejezetet szenteltek a sportnak, mint a nevelés egyik eszközének.
Az EU alelnöke arról is beszélt, hogy a sport szabályait a sportági szakszövetségeknek kell meghatározniuk és abba más, külső szervezeteknek nem lehet beleszólásuk. Például abba, hogy egy csapatban hány hazai és hány külföldi játékos lép pályára. A sportvezető-politikus azért tartja fontosnak, hogy a csapatokban minél több hazai állampolgárságú játékos legyen, mert ez minden EU-s tagállam sportjának kedvez, elősegíti az országok utánpótlás-nevelését, példaképeket teremt a fiataloknak, és ezen keresztül hozzájárul egy egészségesebb generáció felnövéséhez is. Schmitt kiemelte: a sport autonómiájáért úgy kell küzdeni, hogy közben széles körűen együtt kell működni a kormányokkal, az önkormányzatokkal, a döntéshozókkal, a médiával és mindeközben tiszteletben kell tartani az EU törvényeit, szabályrendszerét is. „Nagykövete leszek annak, hogy közösen védjük meg a sport speciális értékeit és autonómiáját az EU-ban” – zárta szavait Schmitt Pál.
(mti)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
