Sólyom visszadobta a népszámlálási törvényt

Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a 2011-es népszámlálásról szóló törvényt Sólyom László köztársasági elnök szerdán.

Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényt, és azt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő döntéséről levélben tájékoztatta Katona Bélát, az Országgyűlés elnökét.

Az Országgyűlés által elfogadott népszámlálási törvény alapján a 2011. évi népszámlálás során nem gyűjtenének a termékenységre, az egészségi állapotra és fogyatékosságra, valamint a vallásra vonatkozó adatot, holott a korábbi, 2001-ben tartott népszavazáson valamennyi kérdéskör szerepelt. Az államfő ezzel nem értett egyet. Sólyom László véleménye szerint egyrészt valamennyi adat fontos jellemzője a társadalomnak, másrészt a társadalmi folyamatok könnyebben megérthetőek és elemezhetőek, ha a tíz évente sorra kerülő népszámlálásokon ugyanazok a kérdéskörök szerepelnek, és így a felvett adatokat össze lehet vetni.

Sólyom László kifogásolta azt is, hogy a 2011-es népszámláláson csak a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás kérdése szerepelne, nem pedig általában a nemzetiség, függetlenül attól, hogy a személy kisebbségi vagy többségi nemzetiséghez tartozónak vallja magát. Az államfő szerint átfogó, a társadalom egészére vonatkozó statisztikai eredmény csak a teljes nemzetiségi adatkör felmérésével érhető el, ebből lehet utána következtetéseket levonni, többek között arra vonatkozóan is, hogy mely nemzetiségek milyen arányban vannak jelen Magyarországon.

Újabb évtized várakozás?

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége és a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány külön kérték a köztársasági elnöktől, hogy megfontolásra küldje vissza a törvényt az Országgyűlésnek, ugyanis abból kimaradt a fogyatékosságügyi adatok gyűjtésére vonatkozó felhatalmazó rendelkezés. Márpedig ezek az adatok a fogyatékosságügyi fejlesztéspolitika alapjait jelentik.

A két szervezet szerint szintén a törvény alaposabb megfontolásának szükségességét támasztja alá, hogy a hazai jogszabályokban használt fogyatékosügyi fogalom, a nemzetközi normákkal ellentétben nem terjed ki a pszicho-szociális fogyatékossággal élőkre. Így félő, ha a törvény változatlan formában lép hatályba, a mentális sérüléssel élőknek – más fogyatékossági csoportokhoz hasonlóan- egy újabb évtizedet kell várniuk arra, hogy a létszámukat megfelelően mérjék fel, és megvalósulhasson társadalmi befogadásuk.

(MTI, keh.hu, MNO)