Szabó: Ha kész a rendelet, megvizsgáljuk a szociális kártyát

Csak a konkrét szabályozás ismeretében lehet állást foglalni a monoki polgármester által kezdeményezett szociális kártyáról – válaszolta Szabó Máté ombudsman az Újkorcsoport nyílt levelére, amelyben az országgyűlési biztos véleményét kérték az ügyben. • Szepessy bevezetné a szociális kártyát

Az Újkorcsoport szeptemberben nyílt levelet juttatott el Szabó Mátéhoz, ebben azt javasolták, hogy az ombudsman kezdeményezzen szakmai vitát a szociális kártya tervezett bevezetéséről. Kaderják Dániel, a jórészt fiatalokból álló, önszerveződő mozgalom elnöke akkor azt mondta: szeretnék felhívni Szabó Máté figyelmét arra, hogy a monoki polgármester által javasolt szociális kártya bevezetése alkotmányellenes, továbbá megbélyegzi a rászoruló embereket. Utaltak arra is, hogy egy önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes egy magasabb szintű jogszabállyal. Véleményük szerint a monoki rendelet szemben áll a jelenlegi szociális törvénnyel, továbbá az önkormányzat olyan területen is szabályozna, amely nem tartozik a hatáskörébe. A Szepessy Zsolt polgármester nevéhez köthető kártya bevezetése a romaellenes társadalmi közhangulat fokozására is alkalmas – közölték.

Szabó Máté MTI-hez pénteken eljuttatott válaszában kifejtette: a hivatal munkatársai a levél nyomán megkeresték az érintett önkormányzat jegyzőjét, aki arról tájékoztatta őket, hogy előkészületek ugyan már történtek, de a szociális kártya bevezetésével kapcsolatban végleges döntés még nem született. Jelenleg tehát nincs olyan tartalmú rendeleti szabályozás Monok községben, amely a rendszeres szociális segély vagy más segélyek, juttatások igénybevételét kizárólagosan vagy akár alternatív módon, szociális kártya útján tenné lehetővé – indokolta álláspontját az ombudsman.

A biztos – mint azt válaszlevelében kiemelte – csupán sajtóhírekre, nyilatkozatokra alapozva, konkrét önkormányzati intézkedés, rendeleti szabályozás hiányában nem lát jogi lehetőséget a vizsgálat lefolytatására és szakmai megállapítások megfogalmazására. Kitért arra is, hogy egy adott szabályozás bevezetésének indokoltsága, a kapcsolódó gazdasági, pénzügyi és társadalmi hatásvizsgálatok elvégzése minden esetben a jogalkotásra jogosult szervek feladata és számon kérhető kötelezettsége.

Szabó Máté ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az állam által nyújtott segélyek felhasználási lehetőségének korlátozása elvi szinten több fontos alapjogi dilemmát vet fel, például a segélyezettek önrendelkezési jogának korlátozásával kapcsolatosan. Éppen ezért az ombudsmani hivatal folyamatosan nyomon követi a szociális kártya bevezetésével kapcsolatos fejleményeket, és ha a szabályozást elfogadják, akkor a konkrét normaszöveg ismeretében – panasz alapján vagy hivatalból, alapjogi visszásság gyanúja esetén – megfontolja a vizsgálat elrendelésének lehetőségét. A biztos – a korábbi ombudsmanokhoz hasonlóan – kiemelt feladatának tekinti a szociális segélyezési rendszerben előforduló alkotmányos anomáliák felderítését és orvoslását, és külön figyelmet fordít a korlátozott igényérvényesítési képességgel rendelkező rászorulók alapvető jogainak érvényesülésére – olvasható Szabó Máté levelében.

(mti)