Szanyi Tibor szocialista képviselő szerint új intézményekre van szükség a nehéz helyzetbe jutott lakáshitelesek megsegítése érdekében: „indokoltnak tűnik egy olyan alap felállítása, amely korrekt módon képes az ellehetetlenült emberek feje fölött a tetőt mégis megtartani”, de egyúttal a hitelek visszafizetését is garantálni, például oly módon, hogy a korábbi tulajdonos tartós bérlővé válik. A problémás esetek kapcsán a hitelt felvevők mellett a bankok és a közszolgáltatók felelősségéről beszélt. „Akkor jövünk ki jól a válságból, ha az extrém jövedelmek tilalmát nemcsak a közszférában, hanem a tágabb értelemben vett közszolgáltatásoknál, köztük a mindennapi pénzügyeink terén működő cégeknél is elvárjuk” – vélekedett.
Katona Tamás pénzügyi államtitkár válaszában a hitelesek védelmében hozott kormányzati intézkedéseket sorolta. Kitért arra, hogy a kabinet tavaly ősszel megállapodást kötött a legnagyobb bankokkal arra vonatkozóan, hogy a pénzintézetek támogassák a hitelt felvevők egyedi problémáinak megoldását. Emlékeztetett arra is, hogy megváltoztatták az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségeit, kidolgozták egy áthidaló hitelkonstrukció feltételeit, megerősítették a PSZÁF fogyasztóvédelmi jogkörét, és a kormány kezdeményezésére a bankok létrehoztak egy magatartáskódexet.
KDNP: mi lesz az oktatás minőségével?
Hoffman Rózsa (KDNP) úgy értékelte, hogy a kormány intézkedései nem szolgálták az oktatás minőségének fejlesztését. Nem szolgálja ezt a célt a 18 ezer pedagógus elbocsátása, az érettségi rendszerből kivont pénz, az iskolai, kollégiumi és zeneiskolai normatívák 2002-es szint alá süllyesztése, a tehetséggondozásra szánt pénzek megkurtítása és a nem szakrendszerű oktatás szakmailag megalapozatlan erőltetése, vagy a kompetencia alapú oktatás egyedülállónak való kikiáltása – sorolta. Hangsúlyozta a pedagógusok képzésének és továbbképzésének, megbízható életpályájának fontosságát. A képviselő szerint az oktatást szolgáltatásnak, üzletnek tekinteni téves eszme.
„Vannak problémák”
Arató Gergely szakállamtitkár az elmúlt időszak felméréseire hivatkozva azt mondta, hogy az oktatás minősége tekintetében a pedagógusok felkészültsége, motiváltsága és az iskolákban használt pedagógiai módszerek minősége a két legfontosabb tényező. Amellett érvelt, hogy a kompetencia alapú oktatás a minőség javulásával jár. Elismerte, hogy a tanárképzésben vannak problémák, egyúttal megemlítette, hogy a kormány fontos uniós pályázatokat hirdetett meg a pedagógusok továbbképzésére.
MSZP: több forrás jut a gyermekétkeztetésre
Szabó Lajos (MSZP) általános képet adott arról, hogy a szocialista frakció milyen módosító indítványokat nyújtott be a költségvetéshez. Kiemelte: a gyermekétkeztetés területén tisztázódott a félreértés, sőt mint mondta, jövőre több gyerek jut hozzá a támogatáshoz. Közölte, hogy jelentősen bővültek az Út a munkához program forrásai, valamint a két tannyelvű oktatásra is pluszforrást szán a szocialista frakció. Közölte: a fogyatékosokat képviselő szervezetek forrásainak bővíttetését is kezdeményezték módosító indítványokkal. A szocialista politikus hangsúlyozta: pártja támogatja a távhőszolgáltatás és a megújuló energián alapuló szolgáltatások legalacsonyabb áfakulcsba sorolását.
Fidesz: a sport területe régóta el van hanyagolva
Szalay Ferenc fideszes képviselő kiemelte: a sport az a terület, mely sok korosztálynak egészséget hozhat, és mely régóta el van hanyagolva. Felhívta a figyelmet arra, hogy amíg 2002-ben 22 milliárd forintos költségvetése volt a sportnak, addig ebben az évben mindössze 16 milliárd forint jut a terület támogatására. Mint mondta, forrás hiányában a gyerekek nem kapják meg a megfelelő mozgást abban az életkorban, amikor szükségük lenne rá. Kiemelte: a gyerekek jelentős része csak testnevelés órán mozog heti három órában. Azt kérte a kormánytól, hogy a diáksport normatívát ne vegyék el a gyerekektől, ami – mint mondta – ötmilliárd forintot jelentene a költségvetésben.
Molnár Albert szocialista politikus a Fidesz által benyújtott módosító javaslatokról beszélt. Példaként kiemelte, hogy az EU-s tagságból eredő feladatokra a kormány 400 millió forintot tervez a költségvetésben, míg a Fidesz a huszonkétszeresét. Közölte: méltatlan az országhoz egy olyan párt költségvetéshez való ilyen hozzáállása, amelyik a jövő évben kormányzásra készül. Kovács Tibor szocialista politikus ügyrendi felszólalásában azt kérte, hogy rendeljen el szünetet az alelnök, míg az ellenzéki képviselők megérkeznek a parlamenti ülésre. Hozzátette: annak ellenére, hogy a fideszes és KDNP-s képviselők több mint 1300 módosító indítványt nyújtottak be a költségvetéshez, mégsem jönnek el a vitára. Nincs lehetőség komoly szakmai vitára, ha nincsenek jelen az ellenzéki képviselők – tette hozzá. Világosi Gábor azt válaszolta: 55 képviselő adta le felszólalási igényét a vitához, ennek körülbelül fele ellenzéki. Hozzátette: a vitát folytatni lehet, jelen van egy fideszes és egy független honatya.
Ékes József (Fidesz) közölte: minden képviselőnek joga van ahhoz, hogy módosító indítványt nyújtson be a költségvetéshez. Egy képviselőnek nemcsak joga, hanem kötelessége is van, a racionalitásnak pedig mélyen ellentmond az, hogy az ellenzéki képviselők többszörösét akarják elkölteni a rendelkezésre álló forrásnak – reagált Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár az ellenzéki képviselő kijelentésére.
A független képviselő arról beszélt, hogy Magyarországon 2002-ben jött létre az Informatikai Minisztérium, azonban az elmúlt három évben a költségvetésben nem volt elkülönítve támogatás az informatikai civil szervezeteknek. Pettkó András felszólalásában ötvenmillió forint támogatást kért egy társadalmi szervezetnek. Beszélt arról, hogy Magyarországon jelentősen nő a HIV-fertőzöttek száma, ezért rendezvényeken történő HIV-szűrésre húszmillió forintot kért. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány egyetlen ellenzéki módosító javaslatot sem támogatott.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
