Szekers Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy „a NATO-nak azokon a területeken kell működnie, ahol valóban hatékony tud lenni”, vagyis a politikai konzultációkban és a válságkezelésben, együttműködve más szervezetekkel és civil mozgalmakkal. Szekeres szerint a stratégia megfogalmazásakor arra is választ kell keresni, hogy a NATO hol kíván a kihívásokra választ adni, a határai mentén, vagy a konfliktusok helyszínén. Megítélése szerint a délszláv háborúk és azok nemzetközi segítséggel történt lezárása megmutatta, hogy a konfliktusok esetében jobb a megelőzésre törekedni.
Az afganisztáni NATO-jelenlét kapcsán kijelentette, hogy ebben a kérdésben Magyarországon „teljes a konszenzus, és a társadalom is egyetért a szerepvállalással”. A helyzetet értékelve elmondta, hogy a NATO kivonulásával kiszámíthatatlan folyamatok indulhatnának el Közép-Ázsiában, és akkor „hosszabb távon sokkal többe kerülne a konfliktus kezelése”, mint a katonai jelenlét fenntartásával. Elmondta, hogy Magyarország a NATO hatékonyságának növelésében érdekelt, amely egyben alacsonyabb költségeket eredményezhet a feladatok végrehajtásakor.
Németh parlamenti konszenzusról beszélt
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke megerősítette, hogy Afganisztán esetében „konszenzus van a magyar parlamentben”. Szerinte a jövő tavaszi magyar parlamenti választások után felálló új kormány elkötelezettsége erős marad a NATO iránt. „A választások után készek vagyunk részt venni a katonai szövetség új stratégiai koncepciójának kidolgozásában” – fogalmazott Németh Zsolt. A NATO „tradicionális elkötelezettségnek, fő feladatának” nevezte a Nyugat-Balkán térségét.
Megítélése szerint a transzatlanti viszony, az Egyesült Államok és európai szövetségeseinek kapcsolata jelenleg „nem megfelelőképpen kiegyensúlyozott”, amelyre példaként említette a 2003-as iraki háború megindítása körüli ellentéteket, valamint az amerikai rakétavédelmi rendszer európai telepítésének visszavonását. „A transzatlanti viszonynak fontos szerepe van abban, hogyan tudjuk fenntartani a NATO döntéshozói és kommunikációs rendszerét” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy a NATO legitimitásának legfőbb pillére a kollektív védelem. Oroszországról szólva elmondta, hogy „természetes partnerünk, az együttműködést meg kell erősíteni vele”, ugyanakkor „Oroszországnak el kell döntenie, mit akar a Nyugattal és a NATO-val”. Az együttműködés során az észak-atlanti katonai szövetségnek „előrébb kell sorolnia a NATO érdekeit és a szolidaritást”.
Katona-egészségügyi Kiválósági Központotot adtak át
Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Karlheinz Viereck, a NATO Szövetségi Átalakítási Parancsnokság képviselője átadta csütörtökön Budapesten a NATO első, Magyarországon akkreditált szervezetét, a Katona-egészségügyi Kiválósági Központot.
(MTI)
origo.hu
Nem a gyerekmedencében történt a tragédia – megszólalt a Palatinus
