Etnikai adatok gyűjthetőségét javasolják a biztosok

Az etnikai adatkezelés lehetőségét megteremtő jogszabályt javasol a kisebbségi és adatvédelmi biztos, így az állami támogatásokban, a büntető- és igazságszolgáltatási eljárásokban, a diszkriminációval kapcsolatos ügyekben, a gyermekvédelemben és a népszámlálási adatokban lehetne különleges adatokat kezelni.

Kállai Ernő kisebbségi és Jóri András adatvédelmi országgyűlési biztosok keddi, budapesti sajtótájékoztatójukon az általuk kidolgozott javaslatokat ismertetve úgy fogalmaztak: jogszabályi háttérrel meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy statisztikai és személyes adatok gyűjtésével konkrét információkkal lehessen rendelkezni a kisebbségi közösségekről.

Az ajánlás alapján gyűjtött adatokat mindvégig anonim, egyénekre vissza nem követhető módon, adott esetben egyirányú kódolást alkalmazva kezelnék, személyes adatokat tartalmazó adatbázis nem jönne létre. Az adatgyűjtéssel kapcsolatban többek között a kisebbségi, a gyermekvédelmi, a rendőrségi és az igazságszolgáltatási törvény módosítását javasolják az országgyűlési biztosok.

Kállai Ernő azt mondta: az adott kisebbségi közösséghez tartozó csoportok mondhatnának véleményt arról, hogy az adott személy a közösséghez tartozik-e. Így elvileg nem fordulhatna elő, hogy olyan személyek, szervezetek indulnának választásokon, vagy igényelnének állami támogatást, akik arra nem jogosultak. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentésétre utalva – mely szerint az elmúlt másfél évtizedben 120 milliárd forintot fordított a kormányzat roma programokra, és ennek csak a töredéke került az adott közösséghez – úgy fogalmazott: csak akkor lehet megfelelő programokat szervezni, ha a kormányzat megfelelő adatokkal rendelkezik. Példaként említette, hogy a kormányprogram szerint 200 roma diplomás kerülhet be januártól a közigazgatásba, de az etnikai hovatartozást senki nem kutathatja.

A javaslat kitér a büntető igazságszolgáltatás területén gyűjtött adatokra is. Így a rasszista indíttatású cselekmények áldozatainak, a gyűlölet bűncselekmények sértettjeinek esetében egyéni és statisztikai nyilvántartás létrehozását tartják szükségesnek. Az elkövetőkről szintén statisztikai adatok gyűjtését javasolják, de az igazoltatási gyakorlatban, a rendőri állományba került emberek származására vonatkozó adatokat is kezeltetnék az ombudsmanok.

Jóri András adatvédelmi biztos azt mondta, az adatvédelmi garanciák továbbra is biztosítottak maradnának. Egyedi támogatások igénybe vételénél például kódolt listát alkalmaznának, míg a 2011-es népszámlálásnál anonim módon kezelnék a különleges adatokat.

(mti)