„Európai démosz nem létezik”

A magyar társadalom csalódott az Európai Unióban, mivel a tagság révén nem teljesültek azok a vágyak, amelyeket az ország feltételezett a belépés előtt – mondta el Jeszenszky Géza, az Andrássy-szalon budapesti rendezvényén, amelyet a lisszaboni szerződés decemberi életbe lépése kapcsán tartottak. A Külügyminisztérium államtitkára szerint a lisszaboni szerződés elfogadása ellenére sem került közelebb a polgárokhoz az EU.

Sajnálatosan hosszú vita zárta le a 10 éve készülő lisszaboni szerződést – mondta el Igaz Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára. Nem került közelebb a polgárokhoz az Európai Unió, pedig ez volt a megállapodás előtti legfontosabb célkitűzés – tette hozzá. Igaz szerint a szerződés alapvető értékeket rögzít, amire korábban nem került sor. Az új alapszerződés pozitív elemeiről a szakállamtitkár elmondta, hogy az energiapolitika és az éghajlatváltozás kérdésében sikerül majd egységes döntéseket hozni.

A további politikai integráció kapcsán kifejtette, hogy az EU állandó elnökének és a külügyminiszteri poszt bevezetésének következtében megnyílik az út a további fejlődés előtt. Magyarország érdekelt a politikai integráció további mélyítésében – vélte az államtitkár. Példaként hozta föl, hogy a spanyol–magyar–belga közös elnökség képes volt egy közös 18 hónapos menetrend kidolgozására. Iván szerint hazánkban gyerekcipőben jár a civil szervezetek érdeklődése az uniós témák iránt, de ez napról napra változik és a korábbi érdektelenség kezd megszűnni.

Egységes energiapolitika kell!

Az Európai Unióban eddig nem sikerült egységes kül- és biztonságpolitikai koncepciót kidolgozni, ami megnehezítette a hatékony érdekérvényesítést a világpolitikában – mondta el Jeszenszky Géza, az Antall-kormány egykori külügyminisztere. Jeszenszky úgy látja: 20 évvel ezelőtt még jelentős hívei voltak az Európai Egyesült Államok elképzelésének, de ez mára elhalványult. A magyar társadalom és az unió viszonyáról az egykori külügyminiszter elmondta, hogy az 1990-es évek elején jelentős várakozások voltak az emberek részéről, de a csatlakozás folyamatos eltolásával ez az érzés elmúlt.

Jeszenszky szerint a csatlakozás után sem teljesültek a várakozások, ami a mostani szlovák–magyar vitában csúcsosodott ki, amikor az unió bejelentette, hogy a két ország vitájában nem kíván állást foglalni. Az egykori külügyminiszter a kiutat abban látja, hogy a magyar külpolitika megpróbál olyan szövetségeket kötni az unión belül, amelyben az ország érdekei érvényesülnek. Az unió jövőjéről Jeszenszky úgy vélekedett, hogy egyezségre kell jutni az energiapolitikában, egységes keleti politikát kell kialakítani, valamint nem szabad feladni a szoros amerikai szövetséget.

Egymillió aláírás befolyásolhatja a törvényeket?

A lisszaboni szeződés bevezeti a népi kezdeményezés intézményét, mely szerint egymillió aláírás összegyűjtése esetén felkérik a bizottságot a törvényalkotásra – mondta el Pállinger Zoltán, az Andrássy Gyula Egyetem tanára. A szakértő szerint ezzel a jogszabállyal a politikai kontroll is megjelenik az EU-ban. A közvetlen részvétel ösztönzése is szerepet játszhatott abban, hogy megalkották ezt a jogszabályt – tette hozzá. Európai démosz nem létezik, ezért volt szükség ezeknek a szabályoknak a beépítésére – vélte Pállinger.