A Körics Euroconsulting Stratégiai Tanácsadó Iroda stratégiai fejlesztés üzletága és társadalom-gazdaságtan műhelye készített egy tanulmányt, amely az elméleti és gyakorlati hátteret, valamint a nemzetközi tapasztalatokat összevetve felsorolja azokat a szakmai érveket, melyek a szociális kártya magyarországi bevezetése mellett, illetve a kockázatokat, ellenérveket, melyek ellene szólnak.
A szakértők szerint Magyarországon egy kisebb település lakói ismerik egymást, így pontosan tudják, ki az, aki rászorul, és ki az, aki a törvényi kiskapukat használja ki. A településvezetők elmondása szerint általános jelenség, hogy a segélyezettek egy része nem a gyermekeire, hanem saját – általában élvezeti – szükségleteire fordítja az ilyen jogcímen megkapott összeget. Időzített bombaként ketyeg az az évi 100 milliárd forintra becsült összeg is, amely a mélyszegénységben élőktől az uzsorakölcsönöket folyósító bűnözői szervezetekhez vándorol.
A probléma tehát – a független szakértő szemével is – elérte azt a küszöbértéket, ahonnan kezdve a politikum nem teheti meg, hogy nem foglalkozik vele. Annak érdekében, hogy egy fontos társadalmi kérdés ne a szokásos politikai lózungok szintjén legyen kezelve, szeretnénk néhány szakmai érvvel, illetve ellenérvvel szolgálni a közvélemény számára – írja a tanulmány.
Szociális kártya alatt egy olyan, vásárláshoz használatos plasztikkártyát értünk, mellyel csak a termékek és szolgáltatások egy meghatározott körére költhetik el a segélyezettek a számukra a polgármesteri hivatal által a kártyára átutalt összeget. A rendszer – bevezetése esetén – hasonlatos lenne az egyes bankoknál már létező, csak bizonyos termékek megvételére használható vásárlási kártyához. A kártyával – a nemzetközi példák és az eddig megmutatkozó hazai szándékok szerint – csak szerződéses elfogadóhelyeken lehetne fizetni, és csak a kártya használatának szabályaiban meghatározott árukat és szolgáltatásokat lehetne megvásárolni, illetve igénybe venni.
Külföldön működik
Az Amerikai Egyesült Államokban az 1930-as évekre visszavezethető, majd a 60-as években indult Food Stamp programban a papírkuponos rendszert elektronikus kártyás megoldás váltotta fel. E kártyával az Egyesült Államok lakosságának 10,3 százaléka, azaz 31,5 millió állampolgár vásárolhat meghatározott árukat az arra megjelölt üzletekben.
Kanadában 2006-ban zajlott egy nagy sikerű kísérlet hasonló működési elvű szociális kártya bevezetésével. A résztvevők úgynevezett debitkártyára kapták a szociális segély összegét, melyet szabadon felvehettek vagy levásárolhattak. A kísérletben részt vevők kifejezetten öntudatos vásárlónak bizonyultak: bár levehették volna egyszerre a teljes összeget, mégis havi átlagban 5,9 pénzfelvételre osztották be azt. A sikeres kísérletet követően jelenleg a program kiszélesítésének előkészítése folyik.
Megtalálható a kártya immár Olaszországban is, ahol a bizonyos jövedelemszint alatt élők számára 40 eurós keret mellett további kedvezményeket biztosít meghatározott árucikkek vásárlására, szolgáltatások igénybevételére.
Érvek és ellenérvek
A kártya magyarországi bevezetése mellett és ellen is szólnak érvek. A politikai, egyes esetekben ideológiai szempontokat félretéve mindenképpen egy ilyen rendszer mellett szól a segélyek felhasználásának ellenőrzése, a visszaélések várható visszaszorulása, az uzsorabűnözés lehetőségeinek csökkentése. Meggondolandó ugyanakkor, vajon valóban akkora-e a visszaélések aránya, hogy az indokolja egy ilyen rendszer országos bevezetését – teszi fel a kérdést a tanulmány. S mint hozzáteszik, a bevezetés költségei ugyanakkor csak akkor térülnek meg, ha a szolgáltatás kellő kapacitással tud működni.
A Körics Euroconsulting stratégiai fejlesztés üzletága és társadalom-gazdaságtan műhelye mindezek miatt higgadt, szakmai jellegű vitát javasol.
origo.hu
Hatalmas villám hasította ketté Szombathely felett az eget
