Mint mondta, az új polgári törvénykönyv sem tartalmazza a hatálybalépésére vonatkozó rendelkezéseket, erről a beterjesztett javaslat gondoskodik. A dátumról nem beszélt, de az előterjesztés szerint az új Ptk. 2010. május 1-jén lép hatályba. Az államtitkár kiemelte: a törvényjavaslat az új polgári törvénykönyv hatálybalépésének megállapításán kívül a végrehajtási rendelkezéseket és a zárórendelkezéseket is tartalmazza.
Avarkeszi Dezső közölte: az új Ptk. rendelkezéseinek hatálybalépéséhez néhány hónapos felkészülési idő elegendő. Ezt erősíti az a körülmény is, hogy az új Ptk.-ban helyet kapó új rendelkezések nagy része sem új – tette hozzá. Elmondta, hogy az új Ptk. szabályozásának egyik alapvető célkitűzése a kiszolgáltatott helyzetben lévők jogi pozíciójának javítása. Ennek érdekében az új Ptk. a cselekvőképesség tekintetében átfogó reformot javasol – tette hozzá. A javaslat a nagykorú személyeknél a cselekvőképtelenség kategóriájának megszüntetésével általánossá teszi a cselekvőképesség ügycsoportok szerinti korlátozását. Az állampolgárok érdeke, hogy például ezen rendelkezések minél előbb hatályba lépjenek – jelentette ki.
Az új Ptk. cselekvőképességi reformja a fogyatékkal élő emberek életében hoz pozitív változást, ezért indokolt, hogy ennek előnyeiből a Ptk. hatálybalépését követően azonnal minden érintett részesüljön – hangsúlyozta. Mint mondta, a hatálybalépés későbbi időpontban való megállapítása a jogbővítő hatású szabályozásnál indokolt. Idetartoznak például a gazdasági forgalomban tömegesen előforduló biztosítási szerződések szabályai – tette hozzá. Avarkeszi Dezső kiemelte: a Ptk. a magyar jog egyik sarokköve, így változása számos más jogszabály változását vonja maga után. Az új Ptk. a polgári perrendtartás átfogó reformját követeli meg – tette hozzá.
(MTI)
