Kijelentette, hogy az egyes alágazatok egymástól veszik el az utasokat, miközben a vasúttársaság egyre növekvő adósságterhet görget maga előtt, és az utólagos szanálások sem voltak elegendőek ahhoz, hogy a változatlan struktúra mellett ne termelődjön újra a veszteség.
A miniszter szerint a törvényjavaslat új struktúrát alakít ki a közszolgáltatások terjedelmének meghatározása és megrendelése terén, és integrált rendszerként kezeli a vasúti és közúti közlekedés rendjét. Azt mondta, hogy az átalakítás megalapozza egy középső, regionális felelősségi szint kialakulását. Éppen ezért a javaslat definiálja a regionális közlekedési szakbizottságokat is. Hónig Péter hangot adott annak a véleményének is, hogy a közlekedési rendszer átalakítása nem valósulhat meg az infrastruktúra kérdéseinek rendezése nélkül, ezért átalakítják a vasúti pálya fogalmi rendszerét és az ahhoz kapcsolódó tulajdoni viszonyokat is.
A módosítás egyúttal újrafogalmazza az országos törzshálózati vasúti pálya definícióját, és bevezeti a regionális és egyéb vasúti pálya fogalmát. A pályahasználat működtetésének szabályairól elmondta, hogy az országos törzshálózat és a regionális pálya működtetését csak olyan gazdasági társaság végezheti, amelynek egyedüli részvényese a magyar állam.
Kitért arra is, hogy a költségvetési támogatáshoz való hozzájutás feltételei is módosulnak, mégpedig úgy, hogy a központi büdzséből történő költségtérítés az országos törzshálózatot és a regionális pályát is magában foglaló vasúti pályahálózathoz tartozhat. Megjegyezte, hogy a törvényjavaslat mind a vasúti, mind az autóbusztörvényben bevezeti az egységes egyeztetési eljárást.
(MTI)
