A munkaadói oldal megállapodástervezettel érkezett a tanácskozásra, amelyet Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, az oldal szóvivője olvasott fel a jelenlévőknek. A tervezet szerint az oldal továbbra is azt javasolja, hogy a 2010-es minimálbér a jelenlegi 71 500 forintról 73 000 forintra nőjön, a garantált bérminimum – szakmunkás-minimálbér – pedig a jelenlegi 87 500 forint maradjon. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, a munkavállalói oldal szóvivője elmondta: a 73 000 forintos minimális bér a reálérték-megőrzés minimumfeltételének sem felel meg, és a garantált bérminimum sem maradhat az eddigi szinten.
A munkaadói oldal tervezetében szerepel: a bértárgyalásokon figyelembe vették, hogy jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 0,9 százalékkal, a foglalkoztatás a vállalkozói szférában várhatóan éves átlagban további 1,8 százalékkal csökken, valamint hogy a nemzetgazdasági szintű termelékenység fél százalékkal emelkedik, miközben az infláció 4,1 százalékkal nő.
Ilyen feltételek mellett a munkaadói oldal a havi minimálbér 73 000 forintra emelését és a garantált bérminimum változatlanul hagyását javasolja – mondta el Dávid Ferenc. Hozzáfűzte: olyan vállalkozói szintű bérpolitikát kell támogatni, amely a valós vállalkozói, vállalati teljesítményekből eredő forrásokból honorálja a munkavállalói teljesítményeket. A helyi bértárgyalások során arra kell törekedni a munkaadói oldal szerint, hogy az alacsonyabb kereseti sávokban lévő munkavállalók bérszínvonalának növelése előremutató módon javítsa a vállalat teljesítőképességét.
Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a kormányzati oldal szóvivője erre reagálva azt mondta, hogy a leendő megállapodásba mindenképpen bele kell foglalni az adórendszerbeli változásokat, mert a bérajánlások enélkül értelmezhetetlenek. Hozzáfűzte: a foglalkoztatási prognózisok bekerülhetnek a megállapodásba, ha a munkaadók ragaszkodnak hozzá, azonban ezek módszertanukban a legkevésbé megalapozott előrejelzések.
Pataky Péter szerint a munkáltatói oldalnak figyelembe kell vennie, hogy – amennyiben a vállalkozások helyzete jövőre nem javul és nem is romlik – vállalati szinten pluszforrást teremt a bérfejlesztésre a tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlése és a járulékok csökkentése. Dávid Ferenc ennek kapcsán ugyanakkor hangsúlyozta: a járulékcsökkenésből adódó többletmegtakarításokat nem lehet mechanikusan béremelésre átváltani, mert például más költségek emelkednek, és ha van is megtakarítás, azt beruházásra is el lehet költeni. Azonban a járulékrendszer változásából adódó vállalati megtakarításokat – még ha nem is fordítják teljes egészében bérfejlesztésre – figyelembe kell venni a bértárgyalásokon – hangsúlyozta Pataky Péter.
A kormányzati oldal a tárgyalások előrehaladása érdekében eddig is ismert adatokon alapuló modellszámításokat bocsátott az oldalak rendelkezésére. Ezek a számítások vállalati szinten és kereseti sávok szerint modellezik és számszerűsítik a reálkeresetek változását. A dokumentumot mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal tanulmányozni fogja. Borsik János, a munkavállalói oldal soros elnöke, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének vezetője hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokat a bérmegállapodás mindhárom eleméről – vagyis a 2010. évi minimálbérről, a garantált bérminimumról és a keresetnövelési ajánlásról – együtt kell folytatni. Megismételte, hogy a 73 000 forintos minimálbérnél magasabbra van szükség, és a szakmunkás-minimálbért is felfelé kell mozgatni.
Az OÉT következő plenáris ülésére november 20-án délelőtt kerül sor. Csizmár Gábor elmondta, hogy a következő tanácskozásig az oldalak szóvivőivel és soros elnökeivel kísérletet tesznek a megállapodástervezetek összeillesztésére. Jövő héten kellő előkészítettség mellett már elképzelhető előrelépés a tárgyalásokon – mondta Borsik János.
(mti)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
