Orbán: Az erőszakra is nemet kell mondani + Videó

Orbán Viktor szerint a magyar jobboldal „nyugatos” részének nemcsak a kormányzati „szélsőségek” jelenségére kell határozottan nemet mondania, hanem az erőszakra is: nem fogadhatja el ugyanis azt a politikát, amely a törvényeken kívül akarja megtalálni a megoldásokat a problémákra. A Fidesz elnöke arról is szólt, hogy a mai magyar alkotmány egy „technokrata szabályhalmaz”, amelyben nincs semmi, amit az ember tisztelhetne.

Tekintse meg a Hír Televízió felvételét!

A Fidesz elnöke erről Martonyi János, illetve Jeszenszky Géza volt külügyminiszterek és Csaba László közgazdász Helyünk a világban című könyvének keddi bemutatóján beszélt Budapesten.

Orbán Viktor beszédében úgy vélekedett, a teljes önfeladás politikája ma is jelen van a magyar külpolitikában, ami szerinte elfogadhatatlan.

Példaként említette, amikor a magyar miniszterelnök román kollégájával koccint Erdély elcsatolásának évfordulóján, illetve azt, hogy szerinte a magyar kormány megpróbálja szembefordítani a magyart a magyarral. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a jövő évi költségvetés tervezetét is az önfeladás politikájának tekinti, amely valójában nem is egy költségvetés, hanem az „ország felszámolási eljárásának a tervezete”.

„Legyengült ország semmilyen küldetést nem tud sikeresen teljesíteni”

A pártelnök hosszan szólt a „magyarság küldetéséről” a külpolitikában. Hangsúlyozta azonban, bármilyen küldetést is fogad el a magyarság, ha annak meg akar felelni, akkor az első feladat az, hogy saját magát erőssé tegye. Legyengült ország ugyanis semmilyen küldetést nem tud sikeresen teljesíteni – hívta fel a figyelmet, rámutatva: a magyarság helye Európában, Közép-Európában és a Kárpát-medencében van, még akkor is, ha emiatt „az egyszerű mondat miatt Szlovákiában esetleg rendkívüli parlamenti ülést hívnak össze”.

Kiemelte: a magyarok küldetése a külpolitikában az elkövetkező egy évtizedben az új, nagy közép-európai térség megteremtésében való szerepvállalás. Orbán Viktor kifejtette: a kötet Trianonról szóló részében a szerzők rámutatnak a magyar közgondolkodás, nemzetgondolkodás kétfajta szélsőségére és veszélyére, amit ő maga is érvényesnek érez a mai napig. Az egyik – fejtette ki – torzító hatású „szélsőség” csak a bajokat, a kudarcokat veszi észre a magyar történelemben, mintha valamilyen elkerülhetetlen végzete volna ez a magyaroknak, „mintha a világ összefogott volna ellenünk”.

A másik veszély úgy hangzik: „merjünk kicsik lenni”, ahonnan a Fidesz-elnök szerint már csak egy lépés, hogy „merjünk egyáltalán nem lenni, (...) ne merjünk magyarok lenni”. Mindkét „szélsőség” és a belőle levezetett külpolitika zsákutcába vezet, mert mindkettő elfordul a valóságtól, a józan észtől, az emberektől – fogalmazott. Hozzátette: ez a két okfejtés játszik szerepet abban, amikor azt mondják, a magyarság nem találja a helyét a világban.

Az emberek hajlamosak józanul dönteni

Szerencsére azonban – emelte ki – az emberek hajlamosak józanul dönteni külpolitikai kérdésekben, erre példa az uniós csatlakozásról szóló népszavazás is, ahol nemcsak jól, hanem józanul döntöttek az emberek. Orbán Viktor feltette azt a kérdést, vajon miért érzi úgy a polgári oldal húsz éve, hogy Nyugaton demokratikusabbnak, politikailag korrektebbnek tekintik a volt kommunistákat, mint a polgári erők képviselőit.

A válasz szerinte az lehet – s ez szerinte Nyugatról nem volt érzékelhető –, hogy 1956 után Közép-Európában és főként Magyarországon az „eszmehű” kommunisták világa után eljött a „hatalomhű” kommunisták ideje, akiknek – mint mondta – teljesen mindegy, milyen eszme nevében kell gyakorolni a hatalmat, ugyanis ők nem eszmékhez, hanem a hatalomhoz hűek. Óriási hiba – mutatott rá Orbán Viktor –, hogy a Nyugat az „eszmehű” kommunisták térvesztését és a „hatalomhűek” térnyerését a nyugati értékekre való fogékonyságként értelmezte. Hangsúlyozta: a jelenlegi magyar jobboldal a „józan ész talaján álló, nemzet iránt elkötelezett, nyugatos részének” – ami nem jelenti a Kelet értékeinek tagadását – határozottan nemet kell mondania nemcsak a kormányzati „szélsőségek” jelenségére, hanem arra az erőszakra is, amely a törvényeken kívül akarja megtalálni a megoldásokat a problémákra.

A magyar alkotmány egy „technokrata szabályhalmaz”

Orbán Viktor szerint a mai magyar alkotmány egy „technokrata szabályhalmaz”, amelyben nincs semmi, amit az ember tisztelhetne. A Fidesz elnöke ezt a könyvbemutató után mondta újságíróknak. Orbán Viktor kérdésre hangsúlyozta: az alkotmányt be kell tartani, mivel azonban a mostani magyar alaptörvény első mondata éppen az átmenetiségéről szól, ezért nem is tett kísérletet arra, hogy egy minden magyart a közös célok érdekében összefogó szöveget alkosson. A következő alkotmánynak rendelkeznie kell ilyen szöveggel – emelte ki. Arra a kérdésre, hogy szerinte mi lenne ennek az alaptörvénynek az első oldalán, azt mondta: ő a lengyel alkotmány invokációszerű részét tartja célravezetőnek.

(MTI)