Polgármesterek fogtak össze a „halálra ítélt” vidék megmentéséért

Állásfoglalást írtak alá a Borsod megyei Putnokon szerdán azon települések vezetői, amelyeket érint a Szilvásvárad–Putnok vasúti szárnyvonal tervezett megszüntetése. A hat polgármester ebben nemcsak tiltakozását fejezi ki, hanem alternatívát, megoldási javaslatot is kínál a vonal megmaradásához. • A szárnyvonalak bezárása Ceausescu falurombolását idézi + Hang

MNO
2009. 11. 04. 11:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vasúti szárnyvonal mentén fekvő települések – Putnok, Nagyvisnyó, Nekézseny, Csokvaokmány, Királd és Szilvásvárad – vezetői sajtótájékoztatójukon egyhangúlag úgy értékelték: a szárnyvonal megszüntetésével „halálra ítélik” ezt a vidéket, pedig ez az ország egyik legszebb vasútvonala.

Állásfoglalásukban kifejtették: e szárnyvonal megszűnése esetén „sérül a térségben élők utazáshoz való joga”, mivel ez azon ritka vonalszakaszok közé tartozik, amelyek mellett „nem fut” párhuzamosan közút. Így nemcsak a turizmus és az idegenforgalom nem fejlődik majd, hanem lassan munkába vagy iskolába járni sem tudnak az ott élő emberek.

Tamás Barnabás, Putnok polgármestere úgy fogalmazott: a szárnyvonal tönkretételén már rég dolgoznak. Szerinte „leszoktató” menetrendet alkalmaztak, vagyis úgy állították össze a vonatok csatlakozását, hogy az utasok egyszerűen nem tudják kivárni az olykor háromnegyedórás csatlakozási időt. Emellett a pálya állapotából adódóan néhol csak 10-20 kilométer/órás sebességgel tud közlekedni a szerelvény, tehát a menetidő jócskán elhúzódik, a vonat csaknem másfél óra alatt teszi meg az utat.

Csőgér Bálint, Nagyvisnyó független polgármestere történelmi példákat említve annak a véleményének adott hangot: a vidéki, főként a kistelepülési polgármesterek „ezt az egész kormányzati ámokfutást, ami hét és fél év alatt zajlott ebben az országban”, úgy élik meg, mintha visszautaznának az időben. Ma már a fiatalok sorra hagyják el a szülőföldjüket, nem telepednek le, hiszen lassan minden megszűnik körülöttük, amiért érdemes ott maradniuk – tette hozzá. Példaként említette a munkahelyeket, az oktatás lehetőségét, a hivatali ügyintézést és már a közlekedést is. Hozzátette: szerinte a vasútfejlesztés is azért szorul háttérbe, „mert van egy kőkemény közúti lobbi, amely teljesen tönkre akarja tenni a magyarországi személyszállítást”.

A hat polgármester állásfoglalásában – amelyet továbbítanak az illetékes szaktárcának is – kitért arra is, hogy a hatékonyság növelésében látják a szárnyvonal megmaradásnak lehetőségét, nem a megszüntetésben. A turizmus és az idegenforgalom mellett ugyanis fejlesztéssel – uniós forrás segítségével – ez a vasúti szakasz „rászállító, ráutaztató” jelleggel működhetne, versenyképes lehetne mind a teherszállítás, mind a személyszállítás vonatkozásában.

Tudomásuk szerint ugyanis a szomszédos Szlovákia nagyfokú vasútfejlesztésbe kezdett, több hajdani (1920 előtti) – jelenleg csak a határig érő – vonalszakaszt kívánnak összekapcsolni, s ezeket a szakaszokat az egri és a bélapátfalvi ipari park befektetői a leggyorsabban ezen a szárnyvonalon tudnák elérni. Hozzátették: ha a megszüntetés mellett döntenek, az után „a vasúti pálya elemeit széthordják az erre szakosodó bűnözői csoportok, s ha később a minisztérium ráébred arra, hogy tévedett a bezárással kapcsolatban, már nem tudja a döntését jóvátenni és a vasúti forgalmat visszaállítani”.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.