Polgármesterek fogtak össze a „halálra ítélt” vidék megmentéséért

Állásfoglalást írtak alá a Borsod megyei Putnokon szerdán azon települések vezetői, amelyeket érint a Szilvásvárad–Putnok vasúti szárnyvonal tervezett megszüntetése. A hat polgármester ebben nemcsak tiltakozását fejezi ki, hanem alternatívát, megoldási javaslatot is kínál a vonal megmaradásához. • A szárnyvonalak bezárása Ceausescu falurombolását idézi + Hang

A vasúti szárnyvonal mentén fekvő települések – Putnok, Nagyvisnyó, Nekézseny, Csokvaokmány, Királd és Szilvásvárad – vezetői sajtótájékoztatójukon egyhangúlag úgy értékelték: a szárnyvonal megszüntetésével „halálra ítélik” ezt a vidéket, pedig ez az ország egyik legszebb vasútvonala.

Állásfoglalásukban kifejtették: e szárnyvonal megszűnése esetén „sérül a térségben élők utazáshoz való joga”, mivel ez azon ritka vonalszakaszok közé tartozik, amelyek mellett „nem fut” párhuzamosan közút. Így nemcsak a turizmus és az idegenforgalom nem fejlődik majd, hanem lassan munkába vagy iskolába járni sem tudnak az ott élő emberek.

Tamás Barnabás, Putnok polgármestere úgy fogalmazott: a szárnyvonal tönkretételén már rég dolgoznak. Szerinte „leszoktató” menetrendet alkalmaztak, vagyis úgy állították össze a vonatok csatlakozását, hogy az utasok egyszerűen nem tudják kivárni az olykor háromnegyedórás csatlakozási időt. Emellett a pálya állapotából adódóan néhol csak 10-20 kilométer/órás sebességgel tud közlekedni a szerelvény, tehát a menetidő jócskán elhúzódik, a vonat csaknem másfél óra alatt teszi meg az utat.

Csőgér Bálint, Nagyvisnyó független polgármestere történelmi példákat említve annak a véleményének adott hangot: a vidéki, főként a kistelepülési polgármesterek „ezt az egész kormányzati ámokfutást, ami hét és fél év alatt zajlott ebben az országban”, úgy élik meg, mintha visszautaznának az időben. Ma már a fiatalok sorra hagyják el a szülőföldjüket, nem telepednek le, hiszen lassan minden megszűnik körülöttük, amiért érdemes ott maradniuk – tette hozzá. Példaként említette a munkahelyeket, az oktatás lehetőségét, a hivatali ügyintézést és már a közlekedést is. Hozzátette: szerinte a vasútfejlesztés is azért szorul háttérbe, „mert van egy kőkemény közúti lobbi, amely teljesen tönkre akarja tenni a magyarországi személyszállítást”.

A hat polgármester állásfoglalásában – amelyet továbbítanak az illetékes szaktárcának is – kitért arra is, hogy a hatékonyság növelésében látják a szárnyvonal megmaradásnak lehetőségét, nem a megszüntetésben. A turizmus és az idegenforgalom mellett ugyanis fejlesztéssel – uniós forrás segítségével – ez a vasúti szakasz „rászállító, ráutaztató” jelleggel működhetne, versenyképes lehetne mind a teherszállítás, mind a személyszállítás vonatkozásában.

Tudomásuk szerint ugyanis a szomszédos Szlovákia nagyfokú vasútfejlesztésbe kezdett, több hajdani (1920 előtti) – jelenleg csak a határig érő – vonalszakaszt kívánnak összekapcsolni, s ezeket a szakaszokat az egri és a bélapátfalvi ipari park befektetői a leggyorsabban ezen a szárnyvonalon tudnák elérni. Hozzátették: ha a megszüntetés mellett döntenek, az után „a vasúti pálya elemeit széthordják az erre szakosodó bűnözői csoportok, s ha később a minisztérium ráébred arra, hogy tévedett a bezárással kapcsolatban, már nem tudja a döntését jóvátenni és a vasúti forgalmat visszaállítani”.

(MTI)