„Pozitív tendencia mutatkozik a magyar–román kapcsolatokban”

Az energiabiztonság kérdése, az Ukrajnában élő magyar és román kisebbség helyzete, valamint a közelgő romániai elnökválasztás is szóba került a magyar Országgyűlés és a román képviselőház külügyi bizottsági elnökeinek találkozóján – mondta el a megbeszélést követően Németh Zsolt.

A Borbély Lászlóval folytatott beszélgetést követő közös sajtótájékoztatón a fideszes politikus hangot adott annak a meglátásának, hogy számos pozitív tendencia mutatkozik a magyar–román kapcsolatokban, amelyeket véleménye szerint magyar részről többpárti konszenzus vesz körül.

Az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke úgy látja, hogy az energiabiztonság egy kiemelkedő együttműködési terület lehet a két ország között.

Mint mondta, a Nabucco gázvezeték megvalósítása ma már lényegesen reálisabbnak látszik, mint korábban. Megjegyezte, hogy a két ország megkezdte a gáz-, illetve villamosvezeték-hálózatok összehangolását. Hozzátette, jó ütemben halad az Arad–Szeged gázvezeték megépítése is. Kijelentette, Közép-Európában csak úgy lesz gázpiac, ha megteremtik a fizikai összeköttetést az országok között.

Elmondta, hogy az Ukrajnában élő magyar és román kisebbség kérdése is szóba került a megbeszélésen. Németh Zsolt egyre aggasztóbb, a kárpátaljai magyarokat és a bukovinai románokat negatívan érintő folyamatnak nevezte, hogy a két népcsoport „egy agresszív homogenizációs politikának van kitéve”. Kijelentette, hogy Magyarországnak és Romániának ezt nem szabad tűrnie és a leghatározottabban fel kell lépnie az ellen, hogy az ukrajnai magyarok és románok a jövőben nem tanulhatnak anyanyelvükön.

Azt a döntést, hogy nem nyomtatják ki a nemzetiségi nyelvű tankönyveket, „olyan pimasz magatartásnak” tartotta, amely ellen a két országnak össze kell fognia és egységesen kell fellépnie.

A romániai választási kampány kapcsán azt mondta, hogy az ott élő magyarságnak azt komolyan kell vennie és kérte, hogy a magyarok minél nagyobb számban menjenek el voksolni, mert véleménye szerint az erdélyi magyarság részvétele „az erdélyi magyar közösség életképességének lesz a jele”.

Borbély László mindezt azzal egészítette ki, hogy habár az elnökválasztásig nem lesz új román kormány, de „a romániai magyarság, az RMDSZ bele akar szólni az ország ügyeibe az elnökválasztás után”. Mint mondta, részvételükkel befolyásolhatják, hogy ki lesz Románia elnöke, és a parlamenti választások után pedig akár kormányzati szerepet is tudnak vállalni.

Megemlítette, hogy a lisszaboni szerződés életbe lépését követően megnő a nemzeti parlamentek szerepe. Hozzátette, hogy ebben az ügyben megegyeztek az együttműködésről. A politikus kiemelten fontosnak nevezte a Duna-stratégiát is, mert ez a 2011-es magyar EU-elnökség idején emelkedik hivatalos rangra. Kitért arra is, hogy számukra is fontos az ukrajnai magyar és román kisebbség helyzete.

(MTI)