Romagyilkosságok: felelősség terheli Szilvásyt és Laborcot

Elfogadta a romagyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló tényfeltáró munkacsoport jelentését az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága – jelentette be a bizottság több mint kétórás zárt ülését követően Gulyás József, a munkacsoport SZDSZ-es vezetője kedden. • Decemberig előzetesben a romagyilkosságok gyanúsítottjai • Romagyilkosságok: nem publikusak a friss szakértői jelentések • Romagyilkosságok: a véletlen is segített a rendőrségnek? • Egymásra mutogatnak a volt titkosszolgálati vezetők + Videó • Cigány bűnözővel zárták össze a romagyilkosságok gyanúsítottját

A jelentés egy titkos és egy nyilvános részből áll, ez utóbbit kedd estig ismerheti meg a közvélemény, miután végleges formába öntik azt. Gulyás József rögtönzött sajtótájékoztatóján elmondta, hogy szakmai és politikai felelősség terheli a Nemzetbiztonsági Hivatal volt vezetőjét, Laborc Sándort, illetve a titkosszolgálatokat felügyelő volt minisztert, Szilvásy Györgyöt. Az NBH későbbi vezetője, Ficsor Ádám csak kismértékben tehető felelőssé – fűzte hozzá. A képviselő hozzátette: a munkacsoport nagyon sok iratot tanulmányozott át, és 25 meghallgatásra is sor került, mintegy 17 órányi időtartamban. Az illetékes volt miniszterektől, valamint az NBH egykori és jelenlegi felső vezetőitől valamennyi kért információt megkapták, ám nem kutakodtak a nyomozás, illetve a büntetőeljárás részleteiben, mivel ez nem is volt feladatuk – mondta.

Gulyás József hangsúlyozta, hogy a munkacsoport megállapítása szerint az NBH zömmel szakmai hibákat követett el, amelyek lényege a hiányos együttműködés volt a nyomozó hatóságokkal. Mindezért nemcsak szakmai, hanem politikai felelősség is terheli a titkosszolgálatokat felügyelő minisztereket, nagyobb mértékben Szilvásy Györgyöt, kisebb mértékben Ficsor Ádámot.

A tényfeltáró munkacsoport fideszes tagja, Demeter Ervin a sajtótájékoztatón közölte, hogy jelentésükben egyértelműen megfogalmazzák: kriminalisztikai szempontból az eddigi legsúlyosabb bűncselekménynek számít a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosság, amelyet a fajgyűlölet motivált, és amelynek előkészülete az NBH „látókörébe került”. A kormány érzékelte ugyan a nyomozás során előállt hibákat, de nem tett semmit – fűzte hozzá Demeter Ervin, aki szerint a komoly szakmai hiányosságokon túl az NBH átszervezése és a forráshiány is közrejátszott a történtekben. A munkacsoport jelentésének minősített (titkos) részét egyhangúlag, a nyilvános részt 6:4 arányban fogadta el a nemzetbiztonsági bizottság – fűzte hozzá Demeter Ervin. Úgy fogalmazott: a vizsgálat legfőbb tanulsága, hogy az NBH működési rendjét mielőbb helyre kell állítani. A munkacsoport jelentését a legfőbb ügyésznek, a köztársasági elnöknek és a kisebbségi ombudsmannak is megküldték – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Tóth Károly, a munkacsoport MSZP-s tagja ugyanakkor azt mondta: vizsgálódásuk során soha nem merült fel a politikai felelősség kérdése, ezt az SZDSZ-es–fideszes többség „erőltette bele” a végleges jelentésbe.

(MTI)