Az utóbbi öt évben nem emelkedett a szakdolgozók létminimum közeli bére és mindennapossá váltak megélhetési gondjaik – írták. Az utóbbi közel tíz évben folyamatosan csökkent az egészségügyi ellátás minősége, az ágazatban sokkal kevesebb pénz jut az ápolásra, egyre alacsonyabb összegekből látják el a betegeket – fejtették ki.
Véleményük szerint a struktúraátalakítást követően nagy létszámú elbocsátások történtek, aminek következtében közel 3500 ápoló és más szakdolgozó került utcára. Az intézmények rákényszerülnek arra, hogy csak alapvégzettséggel rendelkező személyzetet alkalmazzanak, mert a szakképzett ápolók bérét – amely 15-20 ezer forinttal több, azaz havi nettó illetménye 85-95 ezer forint – a munkáltató nem tudja biztosítani. Ezen okok miatt a jó szakemberek tömegével hagyják el az egészségügyet, részben külföldre távoznak, másrészt pályát módosítanak. 2009-ben a külföldön legálisan munkát vállalni kívánó szakdolgozók száma a tavalyi esztendőhöz viszonyítva megduplázódott, s meghaladja a közel háromszázat.
A MESZK úgy véli, ezt a helyzetet tovább súlyosbítja az is, hogy az ápolói utánpótlás kritikus szinten van, mert a fiatalok közül nagyon kevesen választják az egészségügyi hivatást. A közép-magyarországi régióban összesen 54 ápolóhallgató tanul középiskolai érettségi utáni felsőfokú szakképzésben, s a főiskolai képzésben lévő ápolóhallgatók száma sem éri el a százat nappali tagozaton. „A szakma életpályamodell, megbecsülés hiányában nem vonzó a pályakezdők számára” – írta a kamara a nyílt levélben.
A kamara szerint a problémák egyenes következménye, hogy a betegek egyre rosszabb minőségű ellátást kapnak. Kevesebb pénz jut gyógyszerre, jó minőségű eszközökre. Az alulképzett és alulfinanszírozott szakemberekkel pedig nem lehet minőségi, európai szintű ellátást nyújtani.
(MTI)
Orbán Balázs: Olyan közösségi terekre van szükség, ahol nem a gúny, a szétverés és a sunyiság az úr
