Válságban a kultúra, visszacsúszott iskolai ismeretszint

Válságba került az a kultúra és szemléletmód, amely szükséges feladataink színvonalas elvégzéséhez – szögezi le pénteki közleményében a Baross Gábor Társaság. Úgy gondolják: az érettségi rendszer legutóbbi megváltoztatása, különösen az emelt szintű érettségin való részvétel drasztikus visszaszorulása tetézi a bajokat.

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság „Két kultúra – egy kultúra” című vitaestjén előadást tartott Hámori József akadémikus, volt miniszter; Tulassay Tivadar akadémikus, a SOTE rektora és Pokorni Zoltán polgármester, volt miniszter. Sajnálatos tendencia a világban és hazánkban a humán és természettudományos kultúra kettéválása – olvasható a Baross Gábor Társaság közleményében. Mint írják: ennél is súlyosabb jelenség az a szakadék, ami a kevesek természettudományos és humán műveltsége, kulturáltsága és az igen széles rétegek kulturálatlansága, tudáshiánya között tátong. A mai magyar és a nemzetközi helyzet összevetéséből kiderül, hogy helyzetünk rövid idő alatt jelentősen romlott a hozzánk mérhető, velünk gazdasági versenyben álló nemzetekhez viszonyítva – számolnak be.

Visszacsúszás mutatkozik

A magyar fiatalok iskolában szerzett ismeretszintjében és főleg a tudás alkalmazásában relatív visszacsúszás mutatkozik. Válságba került az a kultúra és szemléletmód, amely szükséges feladataink színvonalas elvégzéséhez – vélik. Álláspontjuk szerint a felnőttek kulturális állapotára a társadalmi kapcsolatok gyengesége, gyakori elmagányosodás és az európai viszonyok között kórosan kiemelkedő médiafogyasztás jellemző, ami mesterségesen homogenizált, így manipulálható társadalmat eredményez. A család intézményének gyengülése más társadalmi folyamatokkal felerősíti az igénytelenség, tájékozatlanság „kultúrájának” gyors terjedését – derül ki a kommünikéből. A média a globális hatások, fogyasztási és viselkedési minták durvább, közönségesebb, cinikusabb közvetítésével ér el széles rétegeket. Mindez sokat ront társadalmi közérzetünkön, közvetlenül gyengíti versenyképességünket. Joggal várunk sokat az iskolarendszer kultúraközvetítő szerepétől, de e téren is nyilvánvaló romlás állt be. A természettudományos oktatás hatásfokának gyengülése, a természettudományi pályák presztízsének süllyedése sok okra vezethető vissza, de az utóbbi évek oktatáspolitikai hibáinak szerepe is jelentős – áll a közleményben.

Tetézte a bajokat az érettségi rendszer megváltoztatása

A kultúra hagyományos felfogását követő tanári, oktatói törekvések miatt a közép- és felsőfokú oktatásban alig emészthető ismerettömeg zúdul a tanulókra; sajnos gyenge eredményességgel – állítják. Úgy gondolják: az érettségi rendszer legutóbbi megváltoztatása, különösen az emelt szintű érettségin való részvétel drasztikus visszaszorulása tetézi bajainkat. Gondjaink másik forrása az a tévhit, hogy az iskolának nincs nevelési, erkölcsalakító küldetése – tartják. Kultúrát, kulturáltságot csakis világos erkölcsi alapokon nyugvó közösségekben lehet átadni, az iskola valóban kulcsfontosságú intézmény lehetne, de ebben a vonatkozásban is új szellemiségű oktatáspolitikára lesz szükség – vélik. Az erkölcs, a köznapi kultúra, az egyének társadalmi tájékozottsága és döntési képessége dolgában – a gazdasági nehézségek mostani sokasodása idején – hazánk próbatétel elé került; a tudásközvetítőknek, véleményformálóknak, vezető értelmiségieknek, szellemi műhelyeknek és a politikai osztály tagjainak nagy a felelőssége abban, hogy sikerül-e megfordítani ezeket az aggasztó folyamatokat – zárul a közlemény.

(OS)