Hiába van itthon Kovács László, őt bizony senki nem kérdezte

Kovács László volt uniós adóügyi biztos a köztévé Ma reggel című műsorában biztosként végzett munkájáról, az MSZP kampányában vállalt szerepéről és múltbéli ügyekről: Gyurcsány Ferenccel való kapcsolatáról és a 23 millió románnal való riogatásról beszélt.

Az elhúzódó biztosállítás miatt az uniós bizottság még nem fejezte be teljesen a munkáját, ügyvivőként még hivatalban van – reagált Kovács a felvetésre, hogy uniós biztosként nem vehetne részt az MSZP kampányában. A leköszönő biztos szavaiból úgy tűnt, nem elégedett az óriásplakáttal, melyen a Budapest az otthonunk szlogen mellett a szerinte kicsit kétértelmű törődés, a szintén nem egyértelmű felelősség és a szabadság szavak szerepelnek. „Ha én terveztem volna a plakátot, biztos nem ilyen szavakat írok rá, de engem senki nem kérdezett” – mondta. A kisvárdai felkérés elutasításáról Kovács annyit mondott: a párt vezetése az országos kampányban való részvételre kérte fel, az országos kampányban az egyes jelöltek melletti agitálással hatékonyabban tud segíteni pártjának. Elutasította azt a felvetést, hogy döntése mögött a lebőgéstől való félelem állna.

Húsz gépelt oldal

Uniós biztosi szereplése kapcsán előkerült az Economist cikke, melynek szerzője szerint Kovács „nem hagyott nyomott maga után”. A leköszönő adóügyi biztos a már ismert módon védekezett, szerinte ez nem a külföldi sajtó véleménye volt, a cikk egyetlenegy lap egyik irónikus, blogjellegű rovatában jelent meg. Kovács nem biztos abban, hogy az utca emberét megkérdezve nagyon kevesen tudnák megmondani, mit csinált Brüsszelben. A Magyar Hírlap újságírójának felvetésére annyit reagált: „próbálja ki”. Hozzátette, hogy ha valóban így lenne, abban a sajtó is felelős. „Az Ön lapja például soha nem keresett meg engem” – vágott vissza Kovács. A szocialista politikus közölte: elfogadott javaslatainak felsorolása 20 gépelt oldalt tesz ki, „ez az a semmi, amit az Economist szerzője állított”. Kiemelte az egyik 10 éve zajló vita lezárását, mely lehetővé tette, hogy a kedvezményes áfakulcsot lehessen használni a nagy élőmunka-igényű szolgáltatásokban. Ezek döntően kisvállalkozások, és válság idején ezzel több ezer munkahelyet sikerült megmenteni – szögezte le Kovács. A magyar kormány ebből a távhő áfájának csökkentését vette át, az szintén ebben a javaslatban volt – tette hozzá.

Felesleges kérdés a szeretet?

Politikusoknál felesleges kérdés, hogy szeretik-e egymást, az a lényeg, hogy tudnak-e együtt dolgozni – válaszolt Kovács arra a kérdésre, szereti-e Gyurcsány Ferencet, hiszen annak idején azt írták, hogy előle menekült Brüsszelbe, és most, mikor Gyurcsány háttérbe vonult, visszatért. Elmondta: 2006-ban szó nem volt róla, hogy visszajönne Brüsszelből. 1997–1998-ban merült fel, hogy ha Horn Gyula visszalépne, ő lépne a helyébe, de akkor ezt elhárította. 2001-ben, a miniszterelnök-jelölt állításakor pártelnökként logikus lett volna, hogy ő legyen a jelölt, de visszalépett Medgyessy Péter javára. Aztán 2002-ben a D–209-ügy kapcsán az SZDSZ-ben vetették fel, hogy vegye át a miniszterelnök helyét, majd 2004-ben, Medgyessy leköszönésekor, de akkor – a 2001-es megállapodás alapján – már szinte úton volt Brüsszelbe. Nem igaz az a pletyka, hogy Medgyessy nem őt jelölte, hiszen már 2001-ben megállapodtak arról, hogy ha Magyarország 2004-ben már jelölhet, akkor ő szívesen lenne uniós biztos.

Kovács nem bánt meg semmit

Arra a kérdésre, hogy nem bánta-e meg a 23 millió románról szóló kampányfogást 2002 előtt, a szocialista politikus úgy reagált: „Annyira nem, hogy ezt én nem mondtam. Egyszer valaki megmutathatná végre, hogy én mondtam. Csak idézték tőlem, de én ilyet nem mondtam”. Ezen a ponton Betlen János közbevetette: „Nekem mondta, még 40 millió ukránt is mondott az Aktuálisban. Én esküszöm, hogy erre így emlékszem”. Kovács kijelentéséhez ragaszkodva úgy folytatta: „Azt mondtam, hogy Orbán Viktornak és Adrian Nastasénak nem volt joga a magyar parlament által a határon túli magyarokra hozott törvényt kiterjeszteni 23 millió román állampolgárra”.

Az MSZP-frakció 2001. december 23-án kiadott közleményében úgy fogalmazott: „A kormány odajutott, hogy egyelőre 23 millió román állampolgár, de potenciálisan a Kárpát-medence valamennyi lakosa, sőt összességében mintegy 80 millió ember számára nyitotta meg a magyar munkaerőpiacot”.

(Ma reggel, MNO)