A közvélemény-kutatók helyreigazítják a Figyelőnetet

A GfK Hungária és az Ipsos Zrt. közös közleményében igazítja helyre a Figyelő honlapján megjelentetett, többek között a Neo és a Class FM-re vonatkozó rádióhallgatási adatokat. Az Ipsos–GfK konzorcium egyebek mellett arról is tájékoztat, hogy a cikkekben szereplő időszakra nem jelentetett meg hallgatottsági adatokat egyik országos kereskedelmi rádióra vonatkozóan sem.

Az Fn.hu két cikkében is foglalkozott a rádiók hallgatottsági eredményeinek elemzésével. A cikkeket jegyző újságíró a közvélemény-kutató szerint „nem a hírportáltól általában megszokott alapossággal ellenőrizte a hozzá beérkezett információk hitelességét” – olvasható az Ipsos–GfK közleményében. Mint írják, valószínűleg így fordulhatott elő, hogy a 2009. december 23-án „A kanyarban sincs a Neo és a Class”, illetve a 2010. február 1-jén „Lesz mit behoznia a Bumerángnak” címmel közölt cikkekben számos téves állítást közölt – az Ipsos hallgatottsági adataira támaszkodva. A két cég, „tekintettel arra, hogy a cikkekben hivatkozott hallgatottságmérés a teljes rádiós iparág egyenértékes adatait szolgáltatja”, fontosnak tartja, hogy ne kerüljenek téves, félrevezető információk – sorozatosan – közlésre.

A közvélemény-kutatók ezért pontosítják, hogy a hallgatottságmérést nem a cikkekben hivatkozott Ipsos, hanem az Ipsos és a GfK Hungária közösen készíti 1998 óta, vagyis 12 éve. Ugyanakkor emlékeztetnek, hogy az Ipsos–GfK konzorcium – módszertani okok miatt és ügyfeleinek előzetes tájékoztatása mellett – a 2009. november és december hónapokban végzett mérés eredményeiből nem jelentetett meg hallgatottsági adatokat egyik országos kereskedelmi rádióra vonatkozóan sem. Így minden állítás (tehát az Fn.hu által közölt adatok), amely a korábbi (Danubius és Sláger), illetve az új (Class és Neo) adóknak erre az időszakra vonatkozó hallgatottságával kapcsolatos, nem helytálló, hamis és félrevezető.

A cikkek a közlemény szerint több téves, pontatlan információt közölnek, így téved a portál akkor, amikor arról ír, hogy az Fn.hu birtokába került naplós kutatás szerint októberben a Danubiust és a Slágert több mint négymillióan hallgatták naponta. Ehhez képest az Ipsos–GfK konzorcium mérései szerint „a Danubius és a Sláger rádiók együttes átlag napi hallgatottsága októberben 3,6 millió fő volt egy átlagos napon”. A két közvélemény-kutató szerint az sem felel meg a valóságnak, hogy a váltás egyik nagy nyertese a Juventus volt. Ehhez képest november hónapban – októberhez viszonyítva – nem a Juventus volt a legnagyobb nyertes, hanem a Petőfi, a Juventus volt a „második helyezett”.

Az Ipsos–GfK konzorcium leszögezi, hogy az Fn.hu szerzője téved akkor is, amikor azt írja, hogy októberben 1 millióan hallgatták a Juventust, míg november utolsó hetében ez a szám már 1,6 millió volt naponta. Ezek az adatok ugyanis a heti elérésre vonatkoznak, ezért nem lehet igaz az állítás a napi 1,6 milliós hallgatószámról. Téves az Fn.hu azon közlése is, hogy november végén a Juventus napi 600 ezerrel több hallgatót „szegezett a készülékekhez, és ezt a számot decemberben is tudta tartani”. Ehhez képest a novemberi adatok szerint a Juventus átlag napi elérését nem 600 ezerrel, hanem 325 ezer fővel tudta növelni, a heti elérést pedig 485 ezer fővel az októberi adatokhoz képest. A novemberi eredményhez képest a decemberben mért változás a napi elérést tekintve plusz 25 ezer fő volt, a heti elérés pedig 8 ezer fővel csökkent a Juventus esetében.

Nem lehet tudni azt sem, hogy a cikkben közölt, a Neóra és a Classra vonatkozó 20,7 százalékos hallgatottságot honnan veszi a szerző, hiszen az adott időszakra nem léteznek adatok a Neo és a Class rádiókra vonatkozóan.

A közlemény tovább idéz az Fn.hu cikkéből, mely szerint „a reggeli műsorokat tekintve is sikerült izmosodnia az ír tulajdonú adónak. Hétköznap 6 és 10 óra között több mint háromszor annyian ébredtek decemberben a Juventusra, mint a Rádió 1-re”. Ezzel kapcsolatban a GfK–Ipsos megjegyzi, hogy itt a cikk megint visszatér az átlag napi (sőt átlag hétköznapi) elérések alapján való elemzésre, illetve vélhetően itt is Budapestre és Pest megyére kell érteni a fenti megállapítást. Véleményük szerint hogy korrekt-e egy budapesti helyi frekvenciával plusz vidéki helyi frekvenciákkal rendelkező adó elérését összevetni egy regionális lefedettséggel rendelkező adó elérésével, az más kérdés. A helyes az lenne, ha azonos „eséllyel” indulhatnának a rádiók egy ilyen összehasonlításban, például Budapestet vizsgálva – olvasható a közleményben. Végezetül az Ipsos és a GfK jelzi, hogy továbbra is áll minden szakújságíró kolléga rendelkezésére a hozzá eljutott vagy eljuttatott ilyen jellegű információk helytállóságának megvizsgálásában.