Hajdú-Bihar megye kilenc egyéni választókerületből áll. Ebből három tartozik Debrecenhez, ezenkívül egyéni kerületet alkot még Hajdúhadház, Püspökladány, Berettyóújfalu, Hajdúszoboszló, Balmazújváros és Hajdúböszörmény.
Meglepő volt Szűrös sikere
Az első szabad országgyűlési választás első fordulójában 56,31 százalék szavazott Hajdú-Biharban, ez közel kilenc százalékkal alacsonyabb részvétel volt, mint országosan. A legtöbben a Debrecen 3-as (65,25 százalék), míg a legkevesebben a hajdúhadházi körzetben (41,47 százalék) szavaztak. A megyében átlag fölött szerepelt az FKGP (17,01 százalék) és az MSZP (14,10 százalék), míg átlag alatt szerepelt az SZDSZ (19,78 százalék). Az első fordulót követően itt is érvényesült az országos trend, mivel a második körben az MDF hat, az SZDSZ kettő, míg az MSZP egy egyéni körzetet nyert. Fontos megemlíteni, hogy a szocialistáknak ez az egyéni győzelmük született húsz évvel ezelőtt az egész országban. Szűrös Mátyás, az MSZP aspiránsa a püspökladányi körzetben szerzett mandátumot a második fordulóban a voksok 43,24 százalékával. Meg kell említeni azonban, hogy a jobboldali siker itt is az összefogás hiánya miatt maradt el, mivel az MDF jelöltje 31, míg a kisgazdáké 25 százalékot szerzett.
1994 az MSZP-é volt
1994-ben országosan 68,92 százalék szavazott, míg ez az arány Hajdú-Biharban csak 63,83 százalék volt. A legtöbben a Debrecen 3-as (70,75 százalék), míg a legkevesebben a hajdúhadházi körzetben (54,96 százalék) szavaztak. A megyében átlag fölött szerepelt az MSZP (35,47 százalék) és a Fidesz (8,04 százalék). Országos átlag alatt szerepelt az SZDSZ (17,49 százalék) és a KDNP (4,77 százalék). Az országos trendeknek megfelelően a második fordulóban totális győzelmet aratott az MSZP, mivel mind a kilenc egyéni kerületet megnyerte. A legnagyobb arányú győzelmet Szűrös Mátyás aratta, aki a voksok 66,91 százalékát szerezte meg a püspökladányi körzetben. A kilenc egyéni kerület közül ötben is 50 százalék fölött volt az MSZP politikusainak támogatottsági aránya.
A második körben fordított a Fidesz
A harmadik szabad választáson az első fordulóban csupán 48,84 százalék voksolt Hajdú-Biharban, így meg kellett ismételni a területi listás szavazást a második körben. Május 24-én már 56,16 százalék élt állampolgári jogával, ami csupán egy kicsivel volt alacsonyabb, mint az országos átlag. A legtöbben ismételten a Debrecen 3-as (66,20 százalék), míg a legkevesebben a hajdúhadházi körzetben (47,56 százalék) szavaztak. Az érvényes területi listás eredmény nagyon szoros versenyt jelzett, mivel a Fidesz 40,09, míg az MSZP 39,35 százalékot szerzett. A május 10-i első fordulót követően a kilenc egyéni körzet közül csupán a Debrecen 3-asban állt az élen fideszes politikus Kósa Lajos személyében. A második fordulóban jelentős politikai fordulat történt a megyében, mivel a szocialisták csak három körzetben tudtak nyerni. Fontos megjegyezni, hogy a szocialista jelöltek úgy szerezték meg az első helyeket, hogy egyetlen körzetben sem érték el az 50 százalékos támogatottságot. Több helyen a jobboldali politikusok nem léptek vissza egymás javára, így sikerült elkerülnie a totális vereséget az MSZP-nek.
Nem volt vetélytársa a jobboldalnak
2002-ben az első fordulóban 65,96 százalék élt állampolgári jogával a megyében, ami több mint négy százalékkal volt alacsonyabb az országos aktivitásnál. A legtöbben a Debrecen 3-as (74,41 százalék), míg a legkevesebben a hajdúhadházi körzetben (56,99 százalék) szavaztak. A megyében országos átlaga fölött szerepelt a Fidesz–MDF, mivel a területi listás voksok 47,72 százalékát szerezte meg, míg az MSZP csak 39,54 százalékot összesített. A megye történetében először két egyéni körzetben (Debrecen 1-es és 3-as) is érvényes és eredményes volt az első forduló, így már a második körben nem kellett izgulnia Pósán Lászlónak és Kósa Lajosnak. A második forduló előtt öt körzetben a jobboldal jelöltjei, míg kettőben a szocialisták vezettek. Az országos trenddel szemben elsöprő győzelmet aratott április 21-én a Fidesz–MDF a megyében, mivel mind a megmaradt hét körzetben az első helyen végeztek a jelöltjeik. Hajdú-Biharban először a választások során nem az a párt nyert, amelyik később kormányt alakított, ráadásul a jobboldalnak sikerült megismételnie a szocialisták 1994-es szereplését azzal, hogy 9–0-ra nyertek.
Négy éve javított az MSZP
Négy évvel ezelőtt 64,65 százalék szavazott a megyében, ami több mint három százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos átlag. A legtöbben immár ötödszörre a Debrecen 3-as (71,69 százalék), míg a legkevesebben a hajdúhadházi körzetben (61,19 százalék) szavaztak. A területi listás voksokat tekintve szinte azonos eredmény született, mint 2002-ben. A Fidesz–KDNP 47,70, míg az MSZP 39,72 százalékot szerzett, rajtuk kívül csak az MDF lépte át az ötszázalékos küszöböt. A jobboldalnak az első fordulóban négy egyéni körzetben sikerült nyernie. A második kör előtt három helyen az MSZP, míg két körzetben a Fidesz vezetett. Április 23-án egyik körzetben sem történt fordulat, így megyei szinten a Fidesz 6–3-ra nyert. Hajdú-Bihar ismét az országos trenddel szemben szavazott, azonban három körzetet 2002-höz képest elvesztett a jobboldali párt.
Az összes körzet a Fideszé lehet
Az elmúlt öt országgyűlési voksolás alapján jól látható, hogy a megyebeli részvétel mindig az országos átlag alatt volt. A keleti országrészben található megye a 90-es években inkább baloldali karakterűnek volt mondható, amit bizonyít, hogy a szocialisták mindig jól szerepeltek itt. Az elmúlt három választás már a Fidesz fölényét hozta, mivel az MSZP-nek egyszer sem sikerült 3 egyéni körzetnél többet nyernie. Az EP-választások alapján a Fidesznek most mindegyik körzetben nagyon jó esélye van a győzelemre. A szocialisták tavaly ebben a megyében szerepeltek a legrosszabbul, így akár elképzelhető, hogy a dobogó második fokáról is le kell mondaniuk.
(Forrás: Valasztas.hu)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
