Baka András: Ezt az időszakot túl kell élni valahogy

A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint tehermentesíteni kell a bonyolult ügyekben eljáró bírákat; Baka András ezt a közvéleményt felkavaró perekben született ellentmondó bírói döntések, megismételt, sok évig húzódó eljárások kapcsán mondta az MTI-nek, leszűrve a legfontosabb tanulságot.

MNO
2010. 02. 08. 8:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ezeknek az ügyeknek a túlnyomó része a fővárosban összpontosul, és csupán néhány szóba jöhető bíró van, aki folyamatban lévő több tucatnyi ügye mellé rendre megkap ilyen – több tízezer oldalas, olykor több száz kilogramm súlyú – peranyagokat, tíz-húsz, vagy ennél is nagyobb számú vádlottal, hónapokon, éveken át, számos szakértő bevonásával zajló, egy ember számára már-már áttekinthetetlen terjedelmű bizonyítási eljárással – érvelt szándéka mellett Baka András.

Az ilyen monstre büntető- vagy gazdasági pereknél alapfeltétel a bíró tehermentesítése, hogy lehetőség szerint más ügyet ne kelljen tárgyalnia, és minden adminisztratív segítséget meg kell adni számára, hogy az adott „nagy ügyre” összpontosíthasson – mondta, megjegyezve, hogy a bonyolult bírósági ügyeknél látni kell azt is: az eredményes befejezés nem képzelhető el a sok szereplő magas színvonalú és korrekt együttműködése nélkül.

Ahogy a helyes irányba lefolytatott alapos nyomozás, a kifogástalan vádirat, a minőségi ügyvédi munka és a felkészült szakértők mind elengedhetetlen segítséget jelentenek a bírónak ahhoz, hogy a mozaikokból korrektül rekonstruálhassa az ügyet, s az egyes részmegállapításokból helyes végkövetkeztetésre juthasson, úgy ezek hiánya nem egyszer szinte törvényszerűen viheti tévútra az igazságszolgáltatást, mégoly lelkiismeretes bírói munka esetén is – magyarázta.

Baka András megemlítette, hogy a nyilvánosságban ismertté vált ügyek ebből a szempontból egyáltalán nem a valós összképet mutatják, hiszen az évi, hozzávetőlegesen mintegy 370 ezer peres ügy 80 százaléka első fokon jogerősen lezárul, és a fennmaradó ügyek túlnyomó többsége is megnyugtatóan ér véget másodfokon. Az pedig a nagy múltú jogállamok igazságszolgáltatásával is előfordul, hogy egyes ügyek „félremennek”, hiszen ahol emberek dolgoznak, ott a hiba teljesen nem szűrhető ki – tette hozzá. A főbíró szerint a perek elhúzódása nem általános jelenség, az ország nagy részén naprakészek a bíróságok. Az eljárások elhúzódása évtizedek óta elsősorban a fővárosban és Pest megyében, illetve néhány kisebb bíróságon figyelhető meg, ott, ahol aránytalanul nagy a munkateher és gyakoriak a bonyolult ügyek.

Ez pedig strukturális probléma, amelyre nem lehet az a megoldás, hogy időről időre bírák tucatjait rendelik ki az éppen jól álló bíróságokról oda, ahol súlyos elmaradásokkal küszködnek. A strukturális problémák ad hoc megoldásokkal nem, csak szerkezeti átalakításokkal oldhatók meg, ehhez pedig – a kétharmados jogszabályokkal körülbástyázott bírósági rendszer esetében – jogalkotásban megnyilvánuló politikai akarat kell – hangsúlyozta Baka András.

Az ország legnagyobb helyi bírósága, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) már a két világháború között is túlterheltséggel küszködött – említett példát a megoldandó feladatok közül a főbíró. Nyilvánvaló, hogy miközben a két-két kerületet összefogó fővárosi helyi bíróságok szinte naprakészek, a PKKB önerőből képtelen megbirkózni a tucatnyi fővárosi kerületből rázúduló peres ügyekkel, amelyekhez a székhelyi bíróságra jellemző kizárólagos illetékességű ügytípusok is járulnak. Odatartoznak az országban teljesen speciális helyzetet betöltő főváros ügyei, például a parkolással, vagy számos multicég tevékenységével összefüggésben.

Mindezek alapján tartós, megnyugtató megoldást csak a munkateher kiegyensúlyozottabb elosztása, a bírósági szerkezet, illetve a hatásköri és illetékességi szabályok megváltoztatása hozhat – szögezte le Baka András. A főbíró szerint mindazonáltal Magyarországon a nagy igazgatási szervezetek közül az egyébként sokszor jogosan kritizált bírósági rendszer még mindig az egyik legjobb. Egyértelműen kedvező a helyzet a korrupciós fertőzöttséget tekintve is, hiszen e tekintetben a magyar bírói szervezet egésze érintetlennek mondható. Ami ebben a régióban az állami szervezeteket elnézve nem kis teljesítmény – jegyezte meg, elismerve, hogy a sok ezer embert foglalkoztató szervezetekben előfordulhatnak elszigetelt esetek, megtévedt egyének.

A magyar bírósági szervezetben vannak olyan területek, ahol fokozottabb korrupciós nyomás érzékelhető, ilyen például a felszámolási eljárás, ahol egyes szükséges jogalkotási lépések már megtörténtek, de a garanciális szabályok még nem léptek hatályba – mondta Baka András. A bíróságok gazdálkodásáról szólva a főbíró elmondta: a magyar igazságszolgáltatás alulfinanszírozott, dologi kiadásokra nincs elég pénz, a bírósági épületek egy része leromlott állagú, kirívóan méltatlan körülmények között dolgoznak például a Debreceni Városi Bíróság, vagy a Pest Megyei Bíróság bírái. Az idén válságköltségvetéssel kell a működést biztosítani, ezt az időszakot túl kell élni valahogy, hosszabb távon viszont semmiképpen nem tartható, hogy az ország a nemzeti jövedelem mindössze 0,7 százalékát költi az igazságszolgáltatásra, ami európai mércével mérve elkeserítően alacsony arány – mondta Baka András.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.