A megkérdezettek mintegy negyede (27 százalék) közvetlenül követte az évértékelőt, azaz arról nyilatkozott, hogy részben vagy egészben látta vagy hallotta a beszéd közvetítését, további közel harmada (32 százalék) jelezte, hogy a hírekben hallott róla. A kutatás tehát azt jelzi, komoly várakozás előzte meg a Fidesz elnökének tizenkettedik évértékelő beszédét.
Erős államférfihoz méltó beszéd
A megkérdezetteket arra kérték a kutatást végzők, hogy értékeljék a beszédet négy általunk fontosnak tartott jellemző („hiteles”, „érthető”, „államférfihoz méltó”, valamint „erős és határozott”) alapján egy ötfokú skálán. Összességében elmondható, hogy átlagosan a megkérdezettek mintegy kétharmada a beszédet mind a négy attitűd alapján teljes mértékben pozitívnak értékelte.
Eszerint Orbán Viktor képes volt beszédében széles társadalmi rétegeket megszólítani, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a választópolgárok több mint háromnegyede (76 százalék) leginkább a beszéd érthetőségét emelte ki. A hitelesség kapcsán elmondható, hogy a megkérdezettek héttizede adott jó vagy kitűnő „osztályzatot”, ami egyértelműen jelzi, hogy a választópolgárok döntő többsége elhiszi Orbánról, hogy amit beszédében mond, azt kormányfőként képes is végrehajtani.
Ugyanakkor a választópolgárok szerint sikerült a kormányfőjelöltnek a pártpolitikusi attitűdöt az évértékelőjében háttérbe szorítani, hiszen a válaszadók majd háromnegyede értékelte egyértelműen pozitívan (jónak vagy kitűnőnek) a beszéd államférfiúi stílusát. A válaszadók majd kétharmada (63 százalék) Orbánt erősnek és határozottnak látta. Mindez azt mutatja, hogy az ügyek vitele szempontjából a magyar társadalom döntő többsége határozott kormányzást, erős kormányt és kormányfőt igényel.
Hiteles üzenetek
A felmérés különös hangsúlyt fektetett arra, hogy társadalmi ellenőrzés alá vonja az Orbán Viktor beszédében elhangzott főbb állításokat. Az adatok azt támasztják alá, hogy a magyar választópolgárok nyolc-kilenc tizede egyértelműen egyetért a politikus által fontosnak tartott hét „szónoki üzenet” mindegyikével. Még a legkevésbé támogatott, a politikai szélsőségek elutasítására vonatkozó állítás is találkozott a megkérdezett állampolgárok 79 százalékának szimpátiájával.
Különösen érdeminek tartják a válaszolók Orbánnak a munkahelyteremtés növelésére (88 százalék) és a közbiztonság helyreállítására (86 százalék) vonatkozó programpontjait, de alig alacsonyabb a támogatottsága azon kijelentéseknek, melyek egyrészt arra vonatkoznak, hogy „Magyarországnak változásra van szüksége” (85), illetve „Magyarországnak a közös nemzeti ügyeinket képviselő kormányra van szüksége” (85 százalék).
Egyetértett továbbá a megkérdezettek 84 százaléka azzal az állítással is, miszerint a törvény a politikusokra is vonatkozik, ebből adódóan a politikusi elkövetőknek az elmúlt években történt köztörvényes bűncselekményeik miatt felelősséget kell vállalniuk az igazságszolgáltatás intézményei előtt. Támogatólag (81 százalék) nyilatkoztak az állampolgárok arról is, hogy az országnak a következő időszakban egy sokkal agilisabb, erősebb kormányra van szüksége. A politikus üzeneteinek kétséget kizáró társadalmi támogatottságát jelzi az is, hogy a hét programpont egyikében sem érte el a 10 százalékot azon polgárok száma, akik az orbáni állítások igazságtartalmát kétségbe vonták volna.
Orbánnak nincs riválisa
A választások kimenetelének kulcskérdése, hogy a miniszterelnök-jelölteknek milyen a választói megítélése. Orbán Viktor évértékelő beszéde kapcsán a Századvég Alapítvány – négy a kormányzóképesség szempontjából pozitív tulajdonságot mérlegre téve – elvégezte a Fidesz és az MSZP miniszterelnök-jelöltjeinek összevetését. A véleményklíma teszteléséből látszik, hogy Orbánt minden tekintetben alkalmasabbnak tartják az ország vezetésére, mint politikai riválisát.
Mesterházy Attila és Orbán Viktor közül a megkérdezettek több mint fele (53 százalék) a Fidesz elnökéről vélekedik úgy, hogy erős kormányfő lenne, aki képes lenne változtatni a dolgok eddigi menetén. A válaszadók közel ötven százaléka szerint szintén Orbánra jellemző inkább, hogy alkalmas lenne helyreállítani a közbiztonságot, illetve képes lenne munkahelyeket teremteni. Az összevetésből jól látszik, hogy Mesterházy egyetlen dimenzióban sem tud Orbán igazi riválisa lenni: a megkérdezetteknek mindössze hét százaléka gondolja, hogy inkább a szocialista párt jelöltje lenne képes munkahelyeket teremteni, és inkább ő lenne képes változtatni.
Még ennél is kevesebben (6 százalék) gondolják, hogy Mesterházy erős kormányfő lenne, és inkább ő lenne alkalmas helyreállítani a közbiztonságot.
A kutatás módszertana: a Századvég a Kóddal közösen kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2010. február 5-én, melynek során 600 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. A kiválasztás valószínűségi mintavétellel történt. Az elemzésben közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 6 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, melyet az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.