Az ország lakosságának közérzeti indexe ismét mélypontot ért el az év első hónapjában, a százas skálán a mutató értéke mindössze 21 pont (-3). A megkérdezettek 73 százaléka (+3 százalék) közepesnél rosszabbra értékeli azt, ahogy jelenleg a dolgok mennek az országban – szerepel a kutatásban.
2009 a válság éve
A 2008 őszén kezdődő pénzügyi-gazdasági válság 2009-ben lecsapódó negatív hatásait megtapasztalva a magyar lakosság meghatározó része visszafogott várakozással tekint a 2010-es esztendőre. Egy évvel ezelőtt, 2009 elején a megkérdezettek 92 százaléka tapasztalta a gazdaság helyzetének romlását, idén ennél kevesebben, a válaszolók kétharmada érzékelt visszaesést az előző évhez képest. Ez annak ellenére így van, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 2009-ben nagyobb visszaesést produkált, mint egy évvel korábban. A kérdezettek mindössze 12 százaléka vélte úgy, hogy javult az ország gazdasági helyzete, a többi válaszoló szerint az elmúlt évhez képest stagnálás tapasztalható.
Jelenleg a válaszolók mintegy kétharmada az ország gazdasági állapotához hasonlóan saját anyagi helyzetében is romlást tapasztalt. A kérdezettek negyede érezte úgy, hogy anyagi helyzete jelentősen rosszabbodott egy év alatt, míg kisebb romlásról vagy stagnálásról 73 százalék tett említést. Saját anyagi helyzetében bekövetkezett javulásról a megkérdezettek mindössze 3 százaléka számolt be. A Forsense által megkérdezettek 53 százaléka azonosan ítélte meg a saját anyagi és az ország 2009-es gazdasági helyzetét, csupán 1 százalék számolt be arról, hogy anyagi helyzete jobbra fordult, pedig az országé romlott, 4 százalék pedig arról, hogy miközben az ország helyzete javult, az övé romlott az elmúlt évben. Sok válaszoló esetében mind az egyéni helyzet, mind pedig az ország értékelése erősen függ a kérdezett pártállásától.
A Fideszre szavazók 80, a jobbikosok 85 százaléka gondolja, hogy az elmúlt év során romlott az ország gazdasági helyzete, míg az MSZP-re voksolók körében 40 százalék a visszaesést érzékelők aránya. Jelentősen különbözik a három választói csoport a saját anyagi helyzet megítélésében is, a Fidesz híveinek kétharmada, a jobbikosok 83 százaléka mondta, hogy 2009-ben romlott az anyagi helyzete, az MSZP-re voksolóknak csak 49 százaléka vélekedik így – állapítja meg a Forsense felmérése.
Javuló gazdasági várakozások a választások évében
Az egy évvel korábbi, kiugróan pesszimista hangulathoz képest jelentős változást jelent, hogy a megkérdezettek egyharmada javulást vár az ország gazdasági helyzetében, vagyis majdnem a duplájára nőtt az idei évben már jobb kilátásokkal számolók aránya, és többen várnak javulást, mint 2007-ben vagy 2008-ban. A válság mélyülésétől tartók viszont kevesebben vannak, mint egy évvel korábban. Most a kérdezettek közel negyede tart attól, hogy az ország gazdasági helyzete rosszabbra fordul, ezzel majdnem harmadára csökkent a pesszimista várakozások aránya egy év alatt. Így a magyar gazdaság várható idei teljesítményét borúlátóan szemlélők aránya alacsonyabb, mint a gazdasági válság előtti években volt. A jövőre vonatkozó várakozások esetében a politikai szimpátia kevésbé jelent éles határvonalat, idén januárban már a közelgő választások remélt hatása is beépül a választók várakozásaiba: az ország állapotával kapcsolatban egyébként rendkívül kritikus Fidesz-támogatók egyharmada már 2010-ben javulást vár az ország gazdasági helyzetében, ami nem tér el jelentősen az MSZP szavazóinak várakozásától.
Tavaly ilyenkor a legnagyobb ellenzéki párt szavazóinak alig több, mint egytizede volt optimista, és ez az arány mintegy 5 százalékkal alatta volt az akkori átlagnak ebben a kérdésben. Az ellenzéki pártok hívei között ezzel együtt valamivel többen vannak azok, akik a gazdasági helyzet további romlásával számolnak: a Fidesz szavazóinak 28 százaléka tart a gazdasági helyzet romlásától, a jobbikosok 33 százaléka számít rosszabb helyzetre, míg a szocialisták szimpatizánsai körében az arányuk 20 százalékra tehető.
A kérdezettek közel negyede tart attól, hogy saját anyagi helyzete romlani fog a következő egy évben. Személyes tekintetben a felére csökkent a negatív várakozások aránya egy év alatt, utoljára az előző országgyűlési választások előtt, 2006 elején voltak kevesebben az anyagi helyzetük változása miatt a jövőbe borúlátón tekintő válaszadók. Az emberek ötöde bízik saját helyzetének jobbra fordulásában, ami megegyezik a 2007-es és 2008-as értékkel, és majdnem duplája a tavalyinak.
Fókuszban a gazdaság problémái
A megkérdezettek meghatározó része adott érvényes választ arra a nyitott (tehát előzetes válaszkategóriák megadása nélküli) kérdésre, hogy mi jelenti a legnagyobb kihívást Magyarország számára 2010-ben. Miként 2009-ben, úgy idén is a gazdaság működésével kapcsolatos kérdéseket tartotta a lakosság a legfőbb, az ország előtt álló kihívásnak, a legtöbben az első helyen és a három lehetséges válasz összesítése alapján is a gazdaság fellendítését és a válságból való kilábalást említették, illetve az összes megkérdezett 52 százaléka mondott a három válasz egyikeként a gazdasággal kapcsolatos problémát. A magas arány nem meglepő, az elmúlt évek kutatásainak mindegyikében a gazdaság problémái kerültek fókuszba.
A gazdaság teljesítményének visszaesése nemcsak a közéleti diskurzus részeként és a médiumok csatornáin keresztül, hanem hétköznapi tapasztalatként is érinti az embereket, többek között ezért is kerültek a második helyre a munka világával kapcsolatba hozható problémák (34 százalék). A válság előtti időszakban is fontos kihívásnak tekintették a megkérdezettek a munkahelyek megtartásának, teremtésének problémáját, 2009-ben még 10 százalékkal kevesebben említették ezt (22 százalék).
A politikához közvetlenül köthető kihívásokat összességében 15 százalék mondott, ebben legnagyobb súllyal az áprilisi választások szerepelnek (7 százalék), de fontosnak tartották még a demokrácia megőrzését, a felelős országirányítást, a politikai megbékélés és a társadalmi összetartás ügyét és a bizalom helyreállítását.
Középpontban az életszínvonal fenntartása
Valamilyen személyes jellegű kihívást már kevesebben tudtak említeni, 11 százalék gondolta úgy, hogy nincs ilyen az életében a 2010-es évben, 10 százalék nem tudott, 2 százalékuk pedig nem akart a kérdésre válaszolni.
Hasonlóan az előző évekhez, az emberek jelentős része 2010-ben is az anyagi helyzetével és az egészségével kapcsolatosan lát maga előtt kihívásokat. A legtöbben (32 százalék) az életszínvonal fenntartását tartják a következő év legfontosabb megoldandó feladatának. A munkahely megtartása (16 százalék) került a második helyre, de ebben a témakörben jelentős volt még az új munkahely megtalálása, illetve a munkahelyi előrelépés témaköre (7 százalék). A megkérdezettek az egészség megőrzését mondták harmadiknak a leggyakrabban (12 százalék), de a nyugdíjból való megélhetést is sokan említették (4 százalék).
Az egészséges életmódon kívül nem anyagi jellegű kihívásokat csak a kérdezettek töredéke fogalmazott meg, ilyen például a gyermeknevelés, továbbtanulás (4 százalék), továbbá a nyugodt élet, békesség, boldogság vagy családi események (2 százalék).
A 25 év alattiak körében a tanulás, a vizsgák az első helyen állnak a kihívások között (31 százalék), 25 év felett és 34 év alatt pedig az életszínvonal fenntartása került az első helyre. A 35-54 éves aktív korcsoportban szintén az életnívó megtartása kapta a legtöbb említést (44 százalék), de itt már hangsúlyosabban jelenik meg a gyermek nevelése, továbbtanulása és az egészségmegőrzés kérdése (10 százalék). Az 55 év felettiek körében az életszínvonal fenntartása mellett (31 százalék) előtérbe kerül a nyugdíjból való megélhetés (11 százalék) és az egészség megőrzése (26 százalék).
(Forrás: Forsense)
Panyi Miklós
Jó hírt hozott a kormány azoknak, akik családi házat vennének
