A nem reprezentatív, interjús kutatás a gazdasági válság magyar családokra gyakorolt hatását, a mindennapi megélhetési viszonyokat, a gyerekek továbbtanulási lehetőségeit, illetve a családok eladósodottságának mértékét és formáit vizsgálta. A Magyar Szegénységellenes Hálózat húsz munkatársa készítette a felmérést a 19 megyében és Budapesten.
Farkas Zsombor, a kutatás vezetője elmondta, hogy a válság elsősorban a munkahelyvesztésekben, a fogyasztói árak és a hiteltörlesztő részletek emelkedésében jelentkezett a családoknál. A jelentésből kiderül, hogy a megkérdezett, egy vagy több 18 év alatti gyereket nevelő családok felének van közüzemi díjhátraléka vagy magas kamatos gyorskölcsöne. Vannak olyan, tartós szegénységben élő családok, amelyek a napi kiadásaikat is ilyen kölcsönök felvételéből fedezik.
Az uzsorakölcsönnel kapcsolatos kérdések elől viszont kitértek a felkeresett családok – folytatta Farkas Zsombor. Kiemelte, hogy a családokhoz nagyon kevés információ jut el az állami családtámogatási lehetőségekről. „A megkérdezettek a családi pótlék befagyasztását érzik meg legjobban, hiszen ez a legfőbb jövedelmi forrásuk.”
Hozzátette, igen nagy azoknak a családoknak a száma, ahol mindkét szülő munkanélküli. Kiemelte: nagy a különbség a városi és vidéki szegénység között, a cigány-nem cigány családok, valamint az egy illetve többgyerekes családok életszínvonala között.
Márton Izabella, a Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója elmondta, a szervezet nem kutatóintézet, célja a civil érdekérvényesítés. Hozzátette: két hete küldték meg a jelentést a parlamenti képviselőknek. Készek egyeztetni a hamarosan megalakuló új kormánnyal, ennek érdekében fel is keresnék a döntéshozókat.
A kiadvány alcíme Pékségbe járok hitelbe, amely arra kíván rávilágítani, hogy a bolti hitelezés számos család esetében napi gyakorlattá vált Magyarországon.
(MTI)
origo.hu
Ki gondolta volna? Petőfi leszármazottja egy budapesti étteremben dolgozik!
