Tolna megye öt egyéni választókerületből áll: Szekszárd, Paks, Bonyhád, Tamási és Dombóvár. Egyik körzet sem nevezhető csak városinak, mivel kisebb-nagyobb falvak mindegyik választókerülethez tartoznak.
Az 1990-es országgyűlési választás első fordulójában 63,93 százalék szavazott Tolnában, ami közel egy százalékkal maradt el az országos aktivitástól. A legtöbben a bonyhádi (71,79 százalék), míg a legkevesebben a tamási választókerületben (57,36 százalék) szavaztak. A megyében országos átlaga fölött szerepelt a KDNP (13,49 százalék) és az FKGP (12,89 százalék), míg az alatt az MDF (19,92 százalék) és az SZDSZ (18,57 százalék). A második fordulóban a megyében is érvényesült az MDF fölénye, mivel négy egyéni választókerületben sikerült az első helyet megszereznie. A bonyhádi körzetben azért tudott az SZDSZ jelöltje nyerni, mivel a KDNP és az MDF jelöltje közül egyik sem lépett vissza és nevető harmadikként a későbbi ellenzéki párt diadalmaskodott. Az első szabad választás a később kormánykoalíció sikerét hozta Tolnában.
Nem mindenhol nyert az MSZP
A második szabad választás első fordulójában 66,80 százalék voksolt a megyében, ami több mint két százalékkal volt alacsonyabb az országos aktivitásnál. A legtöbben a bonyhádi (69,43 százalék), míg a legkevesebben a tamási választókerületben (63,70 százalék) voksoltak. Tolnában országos átlaga fölött szerepelt a KDNP (8,88 százalék) és a Fidesz (7,92 százalék), míg az alatt az MSZP (31,25 százalék) és az SZDSZ (18,07 százalék). A második fordulóban az MSZP ebben a megyében is meg tudta tartani a fölényét, de a bonyhádi körzetet elveszítette. A szocialisták az öt választókerület közül csupán a dombóváriban kaptak 50 százalék fölötti támogatást a második körben. A szocialisták az MDF-hez hasonlóan simán nyertek ebben a megyében, így a tolnaiak ismét a későbbi kormánypárt mögé álltak.
Totális jobboldali siker
1998-ban az első fordulóban 54,51 százalék szavazott Tolnában, ami közel két százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos aktivitás. A legtöbben ismételten a bonyhádi (61,31 százalék), míg a legkevesebben a tamási választókerületben (50,68 százalék) szavaztak. A megyében a területi listás voksok alapján az MSZP 33,03, a Fidesz 29,61 százalékot szerzett. Az ötszázalékos küszöböt még az FKGP és az SZDSZ lépte át. Az első fordulót követően négy választókerületben a szocialisták, míg egyben a Fidesz-MDF jelöltje állt az első helyen. Május 24-én négy körzetben sikerült fordítania a jobboldalnak, így későbbi kormánypárt sikere totális lett a megyében. A harmadik országgyűlési voksolás a jobboldal kiütő sikerét hozta Tolnában és ezzel a megye ismételten a későbbi kormánykoalíció mellé állt.
Tolna nem voksolt a kormányváltásra
Nyolc évvel ezelőtt az első fordulóban 68,53 százalék voksolt Tolnában, ami több mint egy százalékkal maradt el az országos aktivitástól. A legtöbben a bonyhádi (72,96 százalék), míg a legkevesebben a tamási választókerületben (64,19 százalék) szavaztak. A területi listás voksok alapján az országos trendtől eltérően a Fidesz-MDF a szavazatok 44,17 százalékával nyert, míg az MSZP 41,02 százalékot szerzett. Az ötszázalékos küszöböt rajtuk kívül még az SZDSZ lépte át a megyében. Az első fordulót követően három helyen az MSZP, míg két kerületben a Fidesz-MDF állt az első helyen. Április 21-én két körzetben tudott fordítani a jobboldal. A legszorosabb eredmény a dombóvári kerületben született, ahol a szocialisták jelöltje csupán 271 szavazattal előzte meg a Fidesz-MDF politikusát. A 2002-es országgyűlési választáson először született az országos trenddel szembeni eredmény Tolnában. A jobboldal csupán egy választókerületet vesztett 1998-hoz képest.
Gyurcsány nem győzte meg a megyeieket
2006-ban az első fordulóban 66,60 százalék szavazott Tolnában, ami több mint egy százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos részvétel. A legtöbben ismételten a bonyhádi (70,63 százalék), míg a legkevesebben a tamási választókerületben (63,54 százalék) szavaztak. A Fidesz-KDNP a területi listás szavazatok alapján növelte előnyét a négy évvel korábbi voksoláshoz képest, mivel 46,62 százalékot szerzett, míg az MSZP csak 40,51 százalékot. Rajtuk kívül csak az MDF lépte át az ötszázalékos küszöböt. A megye történetében először az első fordulóban érvényes és eredményes volt a választás a bonyhádi körzetben, mivel a Fidesz-KDNP jelöltje a szavazatok 53,37 százalékát szerezte meg. A második forduló előtt három körzetben a Fidesz-KDNP jelöltje, míg egyben az MSZP politikusa vezetett. Április 23-án nem változtak az erőviszonyok, így 2002-höz hasonlóan ismételten a jobboldal nyert 4-1 arányban. A második forduló legnagyobb bukását Dávid Ibolya volt kénytelen elkönyvelni, mivel a tamási körzetben még az öt százalékot sem érte el, ami annak fényében tekinthető nagyon rossz eredménynek, hogy háromszor is nyert ebben a kerületben. Négy évvel ezelőtti ismételten az országos trenddel szemben menetelt Tolna és utasították el nagy többséggel a gyurcsányi politikát.
Megismétlődhet 1998
Az elmúlt öt országgyűlési voksolás alapján jól látható, hogy a megye nem tartozik a szocialisták erős bázisai közé. 1994-ben is csupán az országos leváltó hangulat miatt tudtak itt nyerni, de akkor sem sikerült mind az öt egyéni kerületben diadalmaskodni. Érdekesség, hogy a dombóvári körzet is azon kevés választókerülethez tartozik, ahol még egyszer sem sikerült az MSZP-nek nyernie. A baloldal legerősebb körzetének a bonyhádi számít, ahol legutóbb 1998-ban tudott nyerni a Fidesz. Az elmúlt évek választásai alapján tovább erősödött a jobboldal, amit bizonyít, hogy tavaly sikerült elnyerniük a dombóvári polgármesteri széket, valamint az EP-választáson a Fidesz-KDNP szövetség 64,38 százalékot összesített. A jelenlegi támogatottsági adatok alapján nem elképzelhetetlen, hogy már az első fordulóban mindegyik körzetben a jobboldal nyer, de erre a legkisebb esély a dombóváriban van.
(valasztas.hu)
origo.hu
Horror kempingezés közben: maszkos, késekkel felfegyverzett társaság várta a túrázókat sátraiknál
