Az „extrém nyilvánosság” zavarja az igazságszolgáltatást

Kényes egyensúly van az igazságszolgáltatás és a nyilvánosság között: a nyilvánosság a tisztességes bírósági eljárás egyik alapfeltétele, de az „extrém nyilvánosság” már ellentétbe kerülhet az igazságszolgáltatás érdekeivel – fejtette ki a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke Budapesten csütörtökön.

A bírósági tárgyalások nyilvánosságáról szóló nemzetközi konferencia nyitó előadásában Baka András arra mutatott rá, hogy a kamerák, vakuk jelenléte megzavarhatja az eljárás résztvevőit. Politikailag érzékeny ügyekben még az is előfordulhat, hogy a közönség nézetei kifejezésére, népszerűsítésére próbálja használni a bírósági tárgyalást. Mindez megengedhetetlen.

„Nincs kamera a tárgyalóteremben, itt mi dolgozunk” – idézte az egyik nemzetközi bíróság magas rangú tisztségviselőjét a magyar főbíró. Baka András a magyar tárgyalótermi nyilvánosság problémái közé sorolta, hogy – mint mondta – indokolatlanul eltérő a polgári és a büntetőperek sajtónyilvánosságának szabályozása, nincs igazságügyi tájékoztatási törvény, nem elég informatívak a bírósági honlapok, és megerősítésre szorul a szóvivői rendszer.

Magyarországon nem kiegyensúlyozott a viszony a bíróság és a sajtó között, és teljes a zavar a tekintetben, hogy mit is jelent a tárgyalótermi nyilvánosság. Baka András szerint ideje átvenni az Európa nagy részén, a nagy múltú demokráciákban, illetve a nemzetközi bíróságokon jól működő megoldásokat. Az unió luxemburgi székhelyű Európai Bíróságán a hallgatóság jegyzetelhet, de nem használhat mobilt, laptopot, kép- és hangfelvétel készítése pedig csak előzetes regisztrációval, az ítélethirdetésen lehetséges.

Hasonló a gyakorlat az emberi jogok bíróságán is, Strasbourgban – mondta. Hangsúlyozta, hogy a bírák figyelmét nem terelheti el az ügyről a tárgyalótermi nyilvánosság rendjének fenntartása. A sajtó tevékenysége nem zavarhatja a bíró munkáját, mert ennek a jogkereső állampolgár láthatja kárát – tette hozzá.

(MTI)