„2003-ban költöztem haza a családommal Londonból ötévnyi külföldi munkavállalást követően” – mondta el lapunknak Dr. Káposzta Zoltán orvosprofesszor. „A hazatérést követően a feleségemmel együtt a szombathelyi Markusovszky-kórházba kaptunk kinevezést, ezért is utasítottam el akkor a Jahn Ferenc-kórház invitálását az ideggyógyászati osztály főorvosi posztjára” – tette hozzá. Káposzta főorvos feleségét 2004-ben az akkor kialakítás alatt álló Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központba (OSZMK) hívták főigazgató-helyettesnek, ezért még abban az évben elfogadta a Jahn Ferenc-kórház invitálását. A főorvos lapunknak kifejette: az új munkahelyén új szakmai profilokat alakított ki, az osztály oktatási akkreditációját sikerült emelnie, az elvégzett munkáról egyre többen szóltak elismerően. A szakember 2005-ben pályázati úton elnyerte az országos ideggyógyász szakfelügyelő orvosi címet. „Dr. Gerő Gábor, aki 2003 óta a Jahn Ferenc-kórház főigazgatója és egyben az MSZP egészségügyi tagozatának az elnöke, már akkor a tudomásomra hozta, hogy nem tartja jónak ezt a szerepvállalásomat” – mutatott rá Káposzta.
OPNI-bezárás: „megfagyott a levegő”
„2007-ben a betegellátás védelme érdekében felemeltem a szavamat az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása ellen, szakmai érveket hoztam föl a lépés ellen” – emlékezett vissza a professzor. Káposzta elmondta, hogy ezt követően „megfagyott körülötte a levegő”, azonban szemtől szemben sohasem kritizálták. „Értésemre adták, hogy érdemes lenne új munkahely után néznem, de átpályázni sehova sem sikerült” – mondta az MNO-nak Káposzta. „2009 júniusában egy tartalmilag és formailag kifogásolható fegyelmi eljárást követően elbocsátottak az állásomból, amelyet követően a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordultam, amely ideiglenes intézkedésként visszahelyezett a munkahelyemre” – fejtette ki Káposzta. A főorvos rámutatott, hogy Gerő a visszahelyezés ellenére végigvitte a kiírt álláspályázatot és az egyetlen pályázót kinevezte az új vezető főorvosnak.
A minisztériumon kívül rekedt Káposzta
„Gerő ezt követően kezdeményezte, hogy mentsenek föl az országos ideggyógyászi szakfelügyelői pozíciómból az ellenem folyó fegyelmi eljárás miatt” – idézte föl a történteket Káposzta. A főorvos úgy látja, a fegyelmi eljárás tartalmi elemei még akkor sem lennének alkalmazhatóak a szakfelügyelői pozícióból való felmentésre, ha azok igazak lennének. Ugyanis több, egymással ellentmondásos okirat is született, melyek közül több is bizonyíthatóan „visszadatált”, így hamisnak tekinthető – mondta Káposzta. „Mindezek ellenére néhány héttel ezelőtt fölmentettek az országos szakfelügyelői főorvosi állásomból is” – mutatott rá. Az orvosprofesszor lapunknak elmondta, hogy 2010. február 25-én a Neurológiai Szakmai Kollégium teljes jogú tagjaként nem engedték be az Egészségügyi Minisztérium épületében tartott ülésre, annak ellenére, hogy szabályos meghívóval rendelkezett. Azon kérdésünkre, hogy a minisztériumban ezt mivel indokolták, Káposzta kifejtette, hogy a tárca illetékese azzal érvelt, az országos szakfelügyelői pozícióból való felmentést követően szakmai kollégiumi tagsága megszűnt.
„A kollégiumi ülésen történő részvételtől eltekinteni szíveskedjen”
Az MNO megkereste ezzel kapcsolatban az Egészségügyi Minisztériumot, ahonnan a következő választ kaptuk: az egészségügyi miniszter megdöbbenve értesült arról, hogy a 2010. február 25-én az általa megbízott szakmai kollégiumi tag a kollégium ülésén nem vehetett részt. Az viszont tény, hogy miután az egészségügyi miniszter tudomására jutott, hogy dr. Káposzta Zoltán tevékenységét érintő, releváns jogi eljárások vannak folyamatban, az egészségügyi miniszter 2010. március 4-én kelt levelében felkérte őt arra, hogy „a kollégiumi ülésen történő részvételtől eltekinteni szíveskedjen”, amíg a személyét érintő jogi eljárások nem tisztázódnak – teszik hozzá. A szakmai kollégiumok a mindenkori miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadó szakmai testületei. A Neurológiai Szakmai Kollégiumba a miniszter delegálta dr. Káposzta Zoltánt, ezért járt el a fentiek szerint – zárul a tárca nyilatkozata.
Káposzta feleségét sem kímélték
Káposzta az MNO-nak beszámolt az ezzel egy időben a felesége ellen zajló támadásról is. Dr. Rácz Klárát a Jahn Ferenc-kórházban ápolták, és Káposzta a Gerő által indított vizsgálat szerint nem megfelelően állított ki igazolást az OEP felé feleségének. „A nejem 2004 óta az OSZMK-ban dolgozott és ennek a vizsgálatnak az eredményét megküldték Dr. Brunner Péternek, az intézet főigazgatójának, aki fegyelmi eljárást indított ellene” – fejtette ki lapunknak Káposzta. A főorvos elmondta, hogy bíróságon vitatja ennek az igazoláskiállításnak a jogszerűtlenségét.
A professzor az MNO-nak a feleségével korábban történteket is felidézte. Rácz Klára a szakfelügyeleti hálózat felállítását követően egyértelmű nyilvántartást akart készíteni az egészségügyi szolgáltatókról, ezt össze kívánta kapcsolni egy világos betegbeutalási rendszer kiépítésével – mutatott rá Káposzta. A professzor elmondta, hogy másik fontos törekvése a hatósági feladatok egyértelmű rendezése volt. Brunner 2008. február 8-án felmentette Ráczot a főigazgató-helyettesi posztjáról, aki ezt követően bírósághoz fordult, a per már több mint két éve húzódik, de elsőfokú ítélet még mostanáig sem született.
Károkat is okozott a főorvos?
Az ügyben természetesen megkerestük Gerőt, aki elmondta, hogy érvényben lévő fegyelmi eljárásról nem adhat tájékoztatást. Gerő emellett kijelentette, hogy Káposzta törvényt sértett azzal, hogy olyan orvosi dokumentumot állított ki, amely nem felelt meg az orvosi törvénynek. Konkrét anyagi kárt is okozott, amit ki kellett fizetni az OEP-nek – tette hozzá.
Rácz Klára ügyében Brunner az ÁNTSZ-hez irányított minket, de ott sem kaptunk választ kérdéseinkre, mivel folyamatban lévő ügyekről nem adnak tájékoztatást.
Nincs információja az Egészségügyi Minisztériumnak
Lapunk információi szerint Gerő Gábor és Brunner Péter évekig gazdasági társaságok vezetőiként jogellenesen tevékenykedtek, ami egészségügyi vezetői tisztségükkel összeférhetetlen volt. Idén januárban a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény a számukra kedvezően módosult. Az ügyben megkerestük az Egészségügyi Minisztériumot, ahonnan a következő választ kaptuk: a közalkalmazottakról szóló törvény módosítása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jogszabály-előkészítési feladatkörébe tartozik. Az Egészségügyi Minisztériumnál egyik fél sem fejtett ki lobbitevékenységet, arról pedig nincs tudomásuk, hogy a társtárcánál lobbizott-e a két említett fél.

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.