Csúfos vereséget szenvedtek a kommunista erők hazánkban

A korábbi pártállam fő erejének csúfos vereségét hozta a húsz évvel ezelőtt tartott első szabad választás Magyarországon. Az emberek túlnyomó többsége a rendszerváltás korszakában alakult pártokra szavazott, míg az MSZMP és az MSZP csúfosan elbukott. Az első forduló döntést még nem hozott a voksoláson, de már ekkor látható volt, hogy a jobbközép irányultságú erők vannak többségben. 

Húsz évvel ezelőtt ezen a napon tartották az első szabad választás első fordulóját Magyarországon. A választás létrejöttének a feltételei a szocialista rendszer válságával és később a kerekasztal-tárgyalásokkal teremtődtek meg. A választójogi szabályozás jogi kerete a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain alakult ki, amelyet a még 1985-ben megválasztott parlament jelentősebb változtatás nélkül 1989. október 20-án elfogadott. Az Európában az egyik legbonyolultabbnak számító választási rendszer leglényegesebb vonásai: a törvény az országgyűlés létszámát 386 képviselőben rögzítette: 176 képviselőt egyéni választókerületben választanak, 152-en területi listákról kerülhetnek a parlamentbe, míg 58-an a pártok országos listáiról. A szavazás két fordulóból áll, az első szavazás adatai alapján érvénytelenség vagy eredménytelenség miatt újabb, második választási fordulót kell tartani.

A választás akkor érvényes, ha az adott egyéni vagy listás választókerületben a jogosultak több mint fele megjelent a szavazáson. Érvénytelenség esetén újabb választási fordulót kell tartani, ahol már elegendő a jogosultak több mint egynegyedének megjelenése. Egyéni választókerületben eredményes a választás, ha valamelyik jelölt az érvényes szavazatok abszolút többségét (több mint felét) megkapta. Amennyiben ilyen jelölt nincs, második választási fordulóra kerül sor. A területi listáról csak az a párt kaphat mandátumot, amely a listákra leadott szavazatok országos összesítése után legalább 4 százalékos részesedést szerzett.

12 párt állított országos listát, több mint 1600 jelölt volt

Az 1990-es választáson 12 párt állított országos listát, ennek a feltétele az volt, hogy hét megyében rendelkezzenek területi listával. Országos listával rendelkezett az Agrárszövetség, a Fidesz, az FKGP, a Hazafias Választási Koalíció (HVK), a KDNP, az MDF, a Magyar Néppárt, az MSZP, az MSZMP, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP), az SZDSZ és a Vállalkozók Pártja. A mai olvasónak a HVK és a Magyar Néppárt lehet ismeretlen. A HVK több társadalmi szervezet koalíciójából állt, amelyek között többek között tag volt a Hazafias Népfront, nyugdíjasszervezetek és nemzetiségi szövetségek. A Magyar Néppárt a második világháború után működött Nemzeti Parasztpárt utódjának tekintette magát.

Az első szabad választáson 1690 képviselőjelöltnek sikerült a 750 érvényes ajánlószelvényt összegyűjtenie. Érdekesség, hogy a jelöltek közül kétszázan függetlenként mérettették meg magukat, ami az összes jelölt 12,27 százalékát jelentette. Az FKGP-nek, a HVK-nak, az MSZP-nek, az MDF-nek, az SZDSZ-nek és a KDNP-nek sikerült száznál több jelöltet állítania.

Szoros eredmény született

A március 25-i első fordulóban a választáson jogosultak 65,09 százaléka vett részt. A legtöbben Vas megyében (76,81), míg a legkevesebben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (53,71 százalék) voksoltak. A területi listás választást az MDF nyerte a szavazatok 24,71 százalékával, az SZDSZ 21,40, az FKGP 11,74, az MSZP 10,89, a Fidesz 8,95, míg a KDNP 6,46 százalékot kapott. Az MSZMP nem érte el a négyszázalékos küszöböt, így nem került be az új Országgyűlésbe, hasonlóan járt az MSZDP is. Az MSZMP vesztét az okozta, hogy nem sikerült Pest megyében területi listát állítaniuk.

Az első fordulóban öt egyéni választókerületben érvényes és eredményes volt a választás. Képviselővé választották Németh Miklós miniszterelnököt, az MDF három olyan ismert politikusát, akik a munkáját befejező parlament utolsó ülésszakain is ismert, gyakran szereplő ellenzéki képviselők voltak (Debreczeni József, Király Zoltán és Raffay Ernő), valamint a független Deme Zoltánt (az MDF és az SZDSZ által is támogatva).

Az első forduló a kommunista rendszer pártjainak a súlyos vereségét hozta és az ország egyértelműen az új korszak pártjaira voksolt. A történelmi pártok közül az FKGP és a KDNP tudott az új parlamentbe bekerülni. Március 25-én rendkívül szoros eredmény született az MDF és az SZDSZ között, azonban a kisgazdák és a KDNP szereplése előrevetítette, hogy az április 8-i második körben képes lesz a választások megnyerésére a demokrata fórum, és jobbközép kormány alakulhat a rendszerváltást követően Magyarországon.

(Forrás: vokscentrum.hu, valasztas.hu)