A megsemmisítésről szóló jegyzőkönyveknek tartalmazniuk kell, melyik országgyűlési egyéni választókerületben gyűjtötték össze az ajánlásokat, illetve pontosan hány darabot semmisítettek meg. Ez azt jelenti, hogy ha egy párt több választókerületben is gyűjtött ajánlásokat, s azokat egyszerre semmisíti meg, akkor minden egyes választókerületre vonatkozóan egyedileg kell kiállítani a jegyzőkönyvet, pontosan feltüntetve, hogy egy-egy adott választókerületből hány ajánlást semmisített meg. A megsemmisítés módjára egyébként a törvény nem utal, a szelvényeket általában bezúzzák, majd elégetik. A megsemmisítés célja, hogy az ajánlók személyes adatai és (különösen érzékeny adatnak tekinthető) politikai véleményük ne kerülhessen illetéktelenek kezébe.
Mivel az országgyűlési képviselő-választáson nemcsak pártjelöltek, hanem függetlenek is indulhatnak az egyéni választókerületekben, a le nem adott ajánlások megsemmisítésére vonatkozó előírás a jelöltségre függetlenként aspirálók által gyűjtött ajánlásokra is vonatkozik. Természetesen azokat az ajánlásokat is meg kell semmisíteni, amelyeket „nem használtak fel” a jelölt nyilvántartásba vételéhez. A megsemmisítésről szóló jegyzőkönyvet csütörtökön 16 óráig kell eljuttatni a választási bizottságnak. Az áprilisi országgyűlési választásra az Országos Választási Iroda (OVI) internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu szerint 824 jelölt – köztük 21 független – adta le a jelöltté váláshoz szükséges 750 ajánlást, ebből 722 esetében a választási bizottságok már ellenőrizték az ajánlást és nyilvántartásba vették a jelöltet.
Ma délutánig lehet bejelenteni a területi listákat
Ma 16 óráig jelenthetik be a pártok az árpilisi országgyűlési választásra a területi listáikat; a határidő jogvesztő, amelyik listát nem jelentik be az illetékes választási bizottságnál, arra a pártra az adott megyében nem lehet majd szavazni. Az országban húsz területi választókerület van (a 19 megye és a főváros), ezekben listát csak pártok állíthatnak. Listaállításra az a párt jogosult, amelyik az adott területi választókerületben az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított. Vasárnap estig 77 területi listát jelentettek be a pártok, ebből hét párt 68 listáját már nyilvántartásba vették az illetékes területi választási bizottságok. Minden területi választókerületben van nyilvántartásba vett listája az MSZP-nek.
A Fidesz-KDNP-nek és a Jobbiknak 18-18 listáját vette már nyilvántartásba az illetékes választási bizottság. Az MDF-nek öt, a Lehet Más a Politikának (LMP) és a Magyar Kommunista Munkáspártnak (Munkáspárt) 3-3, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak (MSZDP) pedig egyelőre egy megyei listája van. A legtöbb pártlista – összesen hat – közül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lehet választani a jelenlegi adatok szerint, de öt listát vettek már nyilvántartásba Bács-Kiskun megyében, négyet-négyet pedig Békés, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Pest és Szabolcs megyében. Egyelőre két párt tudott területi listát állítani Budapesten és Baranya megyében.
A területi lista állításának azért van jelentősége, mert ha egy párt nem tud az adott megyében területi listát állítani, akkor nem szerepelhet a pártlistás szavazólapon, és így nem juthat fontos szavazatokhoz, amelyek révén át tudná lépni a parlamentbe jutási ötszázalékos küszöböt, és így nem részesedhet az országos listás kompenzációs mandátumokból sem.
Az a párt, amelyik képes hét területi listát állítani, jogosult az országos lista állítására és így részesedhet a kompenzációs mandátumokból. A területi listákon háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhető mandátumok száma. A pártok a listán szereplő jelöltek sorrendjét maguk állapítják meg, általában úgy, hogy az élen „húzóemberek, olyan ismert személyek legyenek, akik minél több szavazatot hozhatnak” a listára. Az országgyűlési képviselők választásánál alkalmazott területi lista úgynevezett zárt lista, azaz a választópolgár nem változtathatja meg a jelöltek sorrendjét a szavazatával. A választópolgár tehát a szavazatával azt tudja befolyásolni, hogy hány mandátumot szerezzen a párt, de abba nem tud beleszólni, hogy kikből legyenek képviselők.
Hozzájuthatnak a pártok a választók adataihoz
Az áprilisi országgyűlési választáson induló jelöltek, jelölőszervezetek mától kaphatják meg a névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét, amennyiben ezt kérik és fizetnek érte. A törvény azért biztosít lehetőséget a névjegyzékben szereplő mintegy 8 millió választó név- és lakcímadataihoz való hozzájutáshoz, hogy a pártok az országgyűlési választás kampányában közvetlenül is megszólíthassák a választópolgárokat. Az adatszolgáltatásra a választást megelőző 20. naptól, azaz március 22-étől van lehetőség. Az adatokat a jelölteknek és a pártoknak a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEK KH), illetve a helyi jegyzőtől kell igényelniük.
A díjfizetés mértékéről a 10/1998. (akkori) belügyminisztériumi (BM) rendelet rendelkezik: e szerint a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utóneve, lakcíme (nemenként, korcsoportos és lakcím szerinti bontásban) elektronikus adathordozón fejenként 3,30 forintba kerül, papíron 5,40 forintba, míg öntapadós etiketten 6,40 forintba. Az adatokért a tavalyi európai parlamenti választáskor is ugyanennyit kellett fizetni. A közszemlére tett névjegyzék másolatát az egyes településeken a helyi választási iroda vezetőjétől, a jegyzőtől is kérhetik a jelöltek és a pártok szavazóköri bontásban. Az adatokat szintén csak március 22-étől kaphatják meg. A közszemlére tett névjegyzék másolata A/4-es formátumban laponként 10,20 forintba kerül, ez sem változott tavalyhoz képest.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
