Az AB hétfői határozata szerint a polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezései aránytalanul korlátozzák a megrendelő tulajdonhoz való jogát és a hatályba léptető előírásokkal együtt nagyfokú jogbizonytalanságot eredményeznek, ezért azokat megsemmisítették.
Mint az MTI-hez eljuttatott közleményben olvasható, az AB a határozat indokolásában kimondta: a kötelező jellegű, ingatlantulajdont terhelő jelzálogjog – mint tulajdoni korlátozás – közvetlenül az egyes vállalkozók magánérdekét, közvetve azonban a megrendelők teljesítési hajlandóságának növelését, mint a vállalkozói körbetartozások megszüntetését eredményező közérdeket szolgálja. Ugyanakkor a vizsgált jogintézmény – mivel nem tartalmaz megszorító feltételeket sem az építési beruházások jellegére, sem értékhatárára – megbontja a polgári jog egyik lényegi elemét, a felek közötti érdekegyensúlyt, és a vállalkozókat kiemelten előnyös helyzetbe hozza. Azt sugallja, mintha minden építési vállalkozó, minden megrendelővel szemben, minden esetben gyengébb fél volna, ezért fokozott védelemre szorulna, ez azonban nem minden esetben igaz – írták.
Az AB hangsúlyozta: amíg a körbetartozások mérséklése alkotmányossági szempontból elfogadható jogalkotói cél, addig ezzel éppen ellentétesen a szabályozás garanciákat nélkülöző, túl tágra szabott kerete a kisebb munkák elvégzését megrendelő ingatlantulajdonosokat hozza aránytalanul kiszolgáltatott helyzetbe a vállalkozókkal szemben. Összességében tehát az alkotmányosan elfogadható célt szolgáló intézményt a jogalkotó nem megfelelő módon illesztette a polgári törvénykönyvbe, és ezen keresztül a jogrendszerbe – áll a közleményben.
Az AB a felvetett polgári jogi értelmezési és alkalmazási nehézségeket olyan súlyúnak tekintette, amelyek összességükben sértik a jogbiztonságot. A szabályozás hiányosságai olyan mértékűek, hogy azok korrekciója a jogalkalmazástól nem várható el, az a jogalkotó feladata.
(MTI)
origo.hu
A náci karlendítő Karácsony és társai balhét provokáltak, közben élvezkedtek kicsit a drag show-n
