Döntött az AB, nincs jelzálogjoga az építési vállalkozónak

Alkotmányellenes, hogy az építési vállalkozó a megrendelő ingatlanjára jelzálogjogot jegyeztethet be – közölte az Alkotmánybíróság (AB) hétfőn.

Az AB hétfői határozata szerint a polgári törvény­könyv vonatkozó rendelkezései aránytalanul korlátozzák a megrendelő tulajdonhoz való jogát és a hatályba lép­tető előírásokkal együtt nagyfokú jogbizonytalanságot eredményeznek, ezért azokat megsemmisítették.

Mint az MTI-hez eljuttatott közleményben olvasható, az AB a határozat indokolásában ki­mondta: a kötelező jellegű, ingatlantulajdont terhelő jelzálogjog – mint tu­laj­doni korlátozás – közvetlenül az egyes vállalkozók magánérdekét, közvetve azon­ban a megrendelők teljesítési hajlandóságának növelését, mint a vállalkozói körbe­tartozások megszüntetését eredményező közérdeket szolgálja. Ugyanakkor a vizsgált jogintézmény – mivel nem tartalmaz megszorító feltétele­ket sem az építési beruházások jellegére, sem értékhatárára – megbontja a polgári jog egyik lényegi elemét, a felek közötti érdekegyensúlyt, és a vállalkozókat kiemelten előnyös helyzetbe hozza. Azt sugallja, mintha minden építési vállalkozó, minden megrendelővel szemben, minden esetben gyengébb fél volna, ezért fokozott véde­lemre szorulna, ez azonban nem minden esetben igaz – írták.

Az AB hangsúlyozta: amíg a körbetartozások mérséklése alkotmányossági szempontból elfogadható jogalkotói cél, addig ezzel éppen ellentétesen a szabályozás garanciákat nélkülöző, túl tágra szabott kerete a kisebb munkák elvégzését megrendelő ingatlantulajdono­sokat hozza aránytalanul kiszolgáltatott helyzetbe a vállalkozókkal szemben. Összes­ségében tehát az alkotmányosan elfogadható célt szolgáló intézményt a jogalkotó nem megfelelő módon illesztette a polgári törvénykönyvbe, és ezen keresztül a jogrendszerbe – áll a közleményben.

Az AB a felvetett polgári jogi értelmezési és alkalmazási nehézségeket olyan súlyúnak tekintette, amelyek összességükben sértik a jogbiztonságot. A szabályozás hiányosságai olyan mértékűek, hogy azok korrekciója a jogalkalmazástól nem várható el, az a jogalkotó feladata.

(MTI)