Kern József Gyurcsány Ferenc gazdasági környezetéhez tartozó üzletember. Sok cége van, ám ezeknél is többre képes jelentős befolyást gyakorolni. Az egészségügyi piac a „vadászterülete”, amelynek finanszírozására közpénz százmilliárdokat költ az ország, s amelyekből óriási összegű megrendelésekhez jutnak cégei.
Csak a legfontosabbakat említve. Övé a Diagon Kft., amelyik laboratóriumokban használatos anyagokkal kereskedik, és ilyen anyagokat talál fel. Övé a Medisyst Kft. is, amely a HospInvestből vált ki, s ahhoz hasonlóan kórházak privatizációjával, majd üzemeltetésükkel foglalkozik. Ez az a cég, amelyik a mezőtúri, a körmendi és a tapolcai városi kórházat is képes volt megszerezni az önkormányzatoktól. A Corden Kft.-nek külföldön bejegyzett vállalat a tulajdonosa, ám ennek a cégnek is olyan a magatartása, mintha Kern Józsefé lenne. Ez a cég az ország számos közkórházának privatizált laboratóriumait működteti. Kezében vannak a sümegi, a szentendrei, a mezőtúri, a tapolcai kórház laborjai, a fővárosi Szent Ferenc Kórházé, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, a Péterfy utcai kórházhoz tartozó Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetet mikrobiológiája, de hozzá tartozott a körmendié és a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky-kórház mikrobiológiája is. A labordiagnosztikai anyagokkal kereskedő, illetve ilyeneket előállító Diagon, az azokat a laboratóriumaiban felhasználó Corden és a kórházakat üzemeltető Medisyst által képződött rendszert egy érzékelhetően közös akarat irányítja. Kern Józsefnek azonban kettő van a tulajdonában, s váltig állítja, hogy a Corden Kft.-hez semmi köze. Ezt az állítását akkor is fenntartja, ha a saját vállalatai és a Corden cégadatai között nagyon sok jelentős személyi és egyéb átfedés található. S még akkor is tagadja Kern a céggel való szoros viszonyt, ha bizonyíthatóan az ő megbízásából jártak el munkatársai a Corden ügyében, illetve ha a Corden ügyvezetője bizonyíthatóan intézkedett Kern saját cégének üzleti ügyében is. Kern ódzkodása a Corden vállalásától nem véletlen. Ugyanis ha – feltételezve, de nem megengedve – kiderülne erről, hogy az valójában az ő cége, vagy az, hogy a közegészségügybe mélyen behatolt Diagon– Medisyst–Corden alkotta rendszer az ő irányítása alatt áll, akkor nagyon nagy lenne a baj. Akkor köztisztviselői fejeknek kellene hullaniuk a porba az egészségügyi közigazgatásban. Az állammal való kapcsolatuk miatt a Diagon–Medisyst–Corden-rendszer elemei ugyanis egymással összeférhetetlenek. És ezt Kern József, valamint a rendszerrel kapcsolatba kerülő összes hivatalnok és intézményvezető is tudja.
Az összeférhetetlen együttműködésnek egyik bizonyítéka a Diagon Kft. által feltalált, a H1N1 kimutatását szolgáló gyorsteszt különös alkalmazása az egészségügyben. Az „új magyar teszt” – tekintettel a sertésinfluenza gyors terjedésére és szövődményeire – egy hatékony sajtókampány révén robbant be a figyelem középpontjába tavaly nyáron. Kern József óriási megrendelésre számított az államtól, amely azonban elmaradt, mert az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által elvégzett vizsgálat során kiderült, hogy a teszt a hangoztatottakkal ellentétben alkalmatlan a H1N1 kimutatására. Kern kedvét azonban nem vette el a kudarc attól, hogy szándékát keresztülverje, és tesztjét másokon alkalmazza. És persze továbbra is arra számított az üzletember, hogy komoly mennyiséget vásárol majd belőle a magyar állam. Az élet – az ésszerűséggel szemben – javarészt Kernt igazolta. A Diagon vírustesztjét alkalmatlansága ellenére ma használják az egészségügyben, ami közbotrány. Mindez úgy lehetséges, hogy a minisztérium felügyelete alá tartozó Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) egy regisztrációs eljárás során tavaly november 6-án kiadta a teszt forgalmazásához szükséges igazolást. S hogyan kaphatta meg ezt a Diagon alkalmatlan vírustesztje? A hivatal elnöke, Paphalmi Rita azt válaszolta nekünk levélben, nem tudott róla, hogy megbukott a teszt, mert erről nem tájékoztatta őt sem az országos tiszti főorvos, sem a miniszter, pedig mindketten régóta ismerik a vírusteszt használhatatlanságát. Az elnök lapunktól tudta meg az igazságot, ami meglehetősen megalázó helyzetbe hozta őt. Emiatt egy úgynevezett piacfelügyeleti eljárást volt kénytelen kilátásba helyezni a Diagonnal szemben, aminek elindítása azonban hetek óta várat magára. A késlekedés okait Paphalmi Rita abban jelölte meg, hogy adatokat kért be a Diagontól és a teszt felhasználóitól, amelyeket állítása szerint még nem kapott meg.
A lapunk és a hivatal közötti kommunikáció egyébként meglehetősen nehézkes. Az elnök telefonon vagy személyesen nem áll velünk szóba, kizárólag levélben hajlandó bennünket tájékoztatni, s úgy is meglehetős szűkszavúsággal. Válaszait a minisztériummal minden esetben egyeztetnie kell. Pedig ő is tudja, hogy a regisztrációs eljárás körülményeinek tisztázása adhat választ arra, hogyan fordulhat elő Magyarországon, hogy embereket egy alkalmatlan vírusteszttel vizsgálnak. Az EEKH anélkül regisztrálta és adta ki a vírustesztjének forgalmazásához szükséges igazolást, hogy a tesztet valamelyik – ilyen vizsgálat elvégzésére szakmailag és technikailag alkalmas labor – előzetesen ellenőrizte és igazolta az alkalmasságot. De azóta pótolták a hiányt? Melyik labor végezte a nemzetközileg elfogadott teszttel összehasonlító referenciavizsgálatokat? Kern József és a rettegő hivatalnokok annak ellenére nem merik nekünk elárulni, hogy ez egyértelműen közérdekű adat.
Válaszok híján tovább nyomoztunk. Megtudtuk, hogy két intézménynek például megfelelt Kern tesztje, s mindkettő állított ki hivatalos igazolást a Diagon számára. Az egyik a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky-kórház, a másik pedig egy titokzatos szaúd-arábiai vállalat. Az általuk kiadott igazolásokat a Diagon hetekkel ezelőtt átadta az erre váró és mégis tehetetlenkedő Paphalmi Ritáéknak, akik ennek ellenére még mindig nem indították el az ígért piacfelügyeleti eljárást. Pedig önmagában a két dokumentum alapján is azonnali vizsgálatot kellene elrendelni. A hivatalos igazolásokat „természetesen” nem az EEKH-tól kaptuk meg.
Akkor vegyük őket szemügyre! A Bajcsy-Zsilinszky-kórházban az idén január 11-én kelt referenciaigazolást Kálmán Zsuzsa írta alá, aki a központi laboratórium osztályvezető főorvosa. Attól tekintsünk el egy pillanatra, hogy referenciaigazolás kiadására a Bajcsy-Zsilinszky kórház nem alkalmas intézmény, mert nincs vírus PCR-végzésére „befogadása”. Ilyen igazolást ugyanis Magyarországon az Országos Epidemiológiai Intézetnek, a tisztiorvosi szolgálatok laborjainak van csak joguk kiállítani, a Bajcsy-Zsilinszky-kórház nem tartozik közéjük. A főorvosnő azonban mindezeken túl is óriási hibát követett el. Az általa aláírt igazolás szerint a kórház 57 beteget vizsgált meg, akik közül egyről a Kern-teszt segítségével állapította meg, hogy H1N1 vírussal fertőzött. Azt, hogy ezt milyen alapon tehette, egy későbbi vizsgálat tisztázhatja, mivel a tesztet nem hitelesítette egyetlen arra jogosult szervezet sem. Ezért a teszt eredménye nem valóságos. Azaz nem lehet tudni sem azt, hogy a Diagon tesztjével megvizsgált többi beteg fertőzött volt-e a H1N1 vírussal, sem azt, hogy a kiszűrt beteg valóban a H1N1 vírussal volt-e fertőzve. Az igazolás kiadásának részleteiről sajnos nem tudhattunk meg többet, mert Kálmán Zsuzsa és a kórház tavaly év végén kinevezett főigazgatója – Paphalmi Ritához és a minisztériumi tisztviselőkhöz hasonlóan – a nyilatkozattól mereven elzárkózott. Főnöke, a kórház főigazgatója azzal az indokkal hárított el bennünket, hogy a Bajcsy-Zsilinszky-kórházat ne keverjük bele a Diagon-teszt botrányába, ami azt jelzi, hogy az intézmény által kiállított referenciaigazolásról talán nincs is tudomása.
A Bajcsy-Zsilinszky-kórház berkein belül mindenesetre jól ismerik a Diagont, hiszen csak tavaly és az idén több száz millió forint értékű labordiagnosztikai anyagot vásároltak tőle. Kálmán Zsuzsát pedig személyesen Kernhez fűzik üzleti kapcsolatok, amelyek miatt a kórházi helyzetéből adódóan nála is felvetődhet az összeférhetetlenség gyanúja. A laborvezető főorvos Leningrádban végzett, oroszul kitűnően ért. 2006-ban a Diagon az Oroszországban található Tatárföldön akart laboratóriumot és gyártósort építeni. Kern a tatár kormánnyal a közös létesítmény vezetőjének Alekszandr Sztorozsev profeszszort, a kazanyi 18-as kórház laborvezetőjét szemelte ki a tatár egészségügyi miniszterrel közösen, és azzal bízta meg Kálmán Zsuzsát, hogy tanítsa meg őt a szakma fortélyaira Magyarországon. Nyilván nem ingyen. A beruházás részleteiről és arról, hogy van-e összefüggés a Kern Józseffel tartott rendszeres üzleti kapcsolat, valamint a referenciaigazolás kiadása között, nem tudhattunk meg semmit.
A Diagon által megjelölt, számára az idén január 5-én igazolást nyújtó másik vállalat a szaúd-arábiai Laboratory Medical Supplies (LMS) Co. A rijádi cég – nevéből adódóan – első ránézésre is azt sugallja, hogy az nem egy orvosi laboratórium, hanem egy laborokat eszközökkel ellátó vállalat, amelytől nemcsak az nem várható el, hogy fertőzött betegek tesztelését ellássa, de az sem, hogy gyógyítana és közvetlenül találkozzon betegekkel. Mivel az LMS Co. az általa a vírustesztről kibocsátott igazoláson sem e-mail címet, sem weblaphelyet nem tüntetett fel, először a Szaúd-Arábia egészségügyi minisztériumának honlapján található, hivatalos adatok között kutakodtunk. Ezekből kiderült, hogy a Rijád II. ipari város kerületében az Al Karadzs utcában található arab vállalat székhelyén egy gyógyszerraktár található, s a cég orvosi eszközök kereskedelmével foglalkozik. A H1N1 tesztről általa január 5-én kiállított igazolást egy mérnök írta alá: Nael Al Masri. A minisztériumi adatok között az LMS Co. vezetőit azonban másként hívják. A céget Omar Ali Omar Babatin képviseli, az igazgató neve pedig Munir Bin Mohamed Bin Adullah Al Rouili. Az ő aláírásuk azonban nem szerepel a dokumentumon, ami legalábbis megkérdőjelezi az igazolás komolyságát. Az érdeklődést nem hagytuk itt abba. Figyelembe véve a két ország közötti háromórás időeltolódást, három szaúdi hétköznapon, munkaidőben is megkerestük a céget a szaúdi egészségügyi minisztérium által is megadott telefonszámon. A vonal túlsó végén egy arabul és angolul is alig tudó indiai férfi jelentkezett be, aki belső mellékeken keresztül próbált bennünket arab főnökeihez irányítani. Ők azonban teljes mértékben elérhetetlennek bizonyultak számunkra.
Jogi szakértőink szerint az esetből egyenesen következik, hogy Magyarországon súlyosan sérülnek a betegek jogai, valamint az állampolgári és az általános emberi jogok, amelyek miatt Székely Tamás egészségügyi miniszternek azonmód el kellene rendelnie egy alapos vizsgálatot és a felelősségre vonást. Az pedig, hogyan dönt, jelzi majd, úrrá tud-e lenni a megalázó helyzetén.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
