A bevezetőben a körlevél az Evangélium üzenetére hivatkozik, amely egyaránt érvényes a társadalom, a politika, az egyéni és a közösségi élet minden területére: „…a társadalmi tanítás az Egyház részéről nem (...) illetéktelen beavatkozás. Joga van a társadalmi szféra evangelizálására, (...) amelyben az ember élete zajlik, hogy ott visszhangozza az Evangélium felszabadító üzenetét” (Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma, 70. old.).
Ezután a konferencia emlékeztet: már 2006-ban imaévet hirdettek a nemzet lelki megújulásáért. Ekkor azt írták: „Nemzetünk nagyon nagy bajban van, csak Isten irgalma menthet meg minket.” Sajnos a helyzet azóta még tovább romlott, de a lelki megújulás vágya is erősödött. Mindenki tapasztalja az egészségügy, a közoktatás és a nevelés tragikus helyzetét, az emberek elszegényedését, a munkanélküliség növekedését, a becsületes munka leértékelődését, a közbiztonság hiányát, bizonyos nemzetiségi és etnikai kérdések politikai célú felhasználását, a család értékeinek lejáratását, a családok gazdasági ellehetetlenítését, a vidék és a mezőgazdaság szomorú helyzetét – sorolja a bajokat a körlevél. Kitérnek az egyházi iskolák és más intézmények hátrányos megkülönböztetésére és az általános korrupcióra, az intézményekből való kiábrándulásra is. Megállapítják: sokan elvesztették a jövőbe vetett reményüket, és közömbössé váltak, nem mennek el választani, mert „úgyis minden mindegy”.
A körlevélben felhívják a figyelmet arra is, hogy a keresztények nem oszthatják ezt a reménytelenséget, mert a fiatalság, a nemzet jövőjéért felelősek Isten előtt. Emlékeztetnek: egy-egy kórház bezárása vagy vasútvonalak megszüntetése elleni tüntetés eddig nem hozott igazán eredményt, de most itt a lehetőség. „Aki nem megy el választani, az eleve lemond arról a jogáról, hogy valamit is számon kérhessen, lemond gyermekei, szülei, hazája jövőjéről.” Ezért a hívők számára a részvétel a választásokon „lelkiismereti kötelesség”.
Arra is figyelmeztetnek: a katolikus keresztények csak olyan pártot támogathatnak, „amelyik értékeli és támogatja a családot, segíti az oktatás-nevelés helyreállítását, értékeli a becsületes munkát és támogatja a munkahelyeket. Olyan pártot, amelyik kész felszámolni az általános korrupciót, megvédi az ártatlanokat és bünteti a bűnösöket, amely visszaállítja a közbiztonságot, rendet tesz az egészségügyben, és amelyik nem diszkriminálja anyagilag azokat a szülőket, akik gyermekeiket egyházi iskolába járatják”. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a választások előtt ezeket mindenki megígéri, de „azt is meg kell nézni, hogy a szép ígéretek hirdetői mit csináltak eddig”. Ugyanakkor fontosnak tartották megjegyezni, hogy ne kapjon támogatást olyan párt, amelyik „sokak számára tetszetős ígéretekkel áll elő, de azokat megvalósítani nem képes”.
Hangsúlyozzák: a keresztény hittel „ellenkezik minden olyan liberális, a kereszténység alapértékeit támadó-kigúnyoló világnézet, amely tagadja az élet szentségét, az egy férfi és egy nő közötti házasságon alapuló családot, és amely – miközben állandóan hivatkozik az emberi jogokra – ugyanakkor mégis a pénzt és a multinacionális tőke uralmát állítja a középpontba”.
Végezetül megjegyzik: ma mélyponton áll a nemzet, nagy változásra van szükség, és erre most lehetőség nyílik a választásokkal.
Az MSZP később kommentál
Nyakó István, az MSZP szóvivője, aki a párt hívő tagozatának saját bevallása szerint már 1996 óta tagja, nem volt a virágvasárnapi misén, így nem is tudott hirtelenjében reagálni a püspöki konferencia körlevelére. A hívő tagozatról kérdezve, Nyakó úgy tudja, hogy annak tiszteletbeli elnöke Orosz István debreceni jogászprofesszor, volt MSZP-s országgyűlési képviselő. Nyakó István azt is megígérte, hogy a későbbiekben kommentálja majd a körlevélben leírtakat.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
