Kiderül, hol tart a magyar bíróság

Várhatóan május második felére készül el a hazai bíróságok átfogó stratégiai koncepciója, amely a szervezetet érintő reformjavaslatokat fogalmazza meg az új parlament számára.

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke a Baranya Megyei Bíróság összbírói értekezletét követő sajtótájékoztatón elmondta: a legfontosabb bírósági területek vizsgálatára létrejött hat bizottság befejezte munkáját, jelentéseiket, javaslataikat bírósági vezetők és az OIT vitatja meg, a végleges koncepció ezután áll össze. A főbíró a végleges anyag elkészültéig részleteket nem kívánt elárulni.

Az LB elnöke korábban elmondta, a hat bizottság az igazgatás, a fegyelmi helyzet, a bírói jogállás, az informatika, a gazdálkodás és a statisztikai rendszer állapotának áttekintésére jött létre. Létrehozásukkal a cél az volt, hogy kiderüljön, hol tart a magyar bírósági szervezet, és milyen koncepciók alapján lehet végrehajtani a szükséges változtatásokat.

Példaként hozta fel, hogy szükség van a bírók fegyelmi ügyeiben eljáró szolgálati bíróságra, olyan statisztikai adatszolgáltatásra, amely végre valós képet ad az igazságszolgáltatás helyzetéről, és segít az erőforrások racionális elosztásában. Meg kell indítani továbbá a rendszeres időközönként kötelező továbbképzést a szakmai színvonal javítása, valamint a magyar és az uniós jogszabályi környezet változásainak követése érdekében.

„Letesszük javaslatainkat az új parlament asztalára, jelezzük, hogy a szakma milyen változtatásokat tartana indokoltnak az igazságszolgáltatásban, és reménykedünk abban, hogy a bizottságok munkája törvényjavaslatok kiindulópontjául szolgálhat majd” – mondta korábban Baka András, megjegyezve, lát lehetőséget a konszenzusra.

Az OIT elnöke pénteken Pécsett szólt arról is, hogy a jövőben szeretnék erősíteni a sajtó szakértelmét a bírósági híradásoknál. Több információt, adatot közölnek majd a bíróságok honlapjain, a közérdeklődésre számot tartó ügyekben pedig esetenként előzetes összefoglalókat készítenek.

Hozzátette: a tárgyalótermekben viszont – több nyugat-európai ország gyakorlatához hasonlóan – azt szeretnék, ha az eljárás zavartalansága érdekében szabályoznák a televíziós operatőrök munkáját. Elképzelések szerint a tárgyalás első néhány percében és az ítélethirdetéskor készülhetnének kamerás felvételek. „Ehhez jogszabályok módosítására, egy igazságszolgáltatási tájékoztatásról szóló törvény megalkotására lenne szükség” – jegyezte meg Baka András.

(MTI)