Matolcsy György szerint három nagy fordulatra van szükség: politikaira, tényleltárra, illetve a növekedésre és a foglalkoztatás bővítésére. Ha nem ez történik, az ország stagnálni fog, a „senki földjévé válik”. Az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének hétfői, budapesti fórumán úgy fogalmazott: ahhoz, hogy Magyarország sorsa jobbra forduljon, a gazdaság talpra állítására, szociális piacgazdaság építésére van szükség.
Matolcsy György szerint érdemes már most körvonalazni a következő „négy-nyolc-tíz-tizenöt-húsz év” gazdaságpolitikáját, hogyan tud kijönni az ország a szakadékból. A politikus úgy látja, két út áll Magyarország előtt: egy liberális-neoliberális és egy szociális piacgazdasági út. A liberális-neoliberális út azt mondja: először be kell állítani a költségvetési egyensúlyt, és ha az megvan, automatikusan jön a növekedés, majd bővül a foglalkoztatás; ez a fordított háromszög alakú modell azonban „billeg” – fejtette ki, hozzátéve: „Mi tudjuk, hogy ez nem jött be, ez egy elrontott, hibás gazdaságpolitikai gondolat”.
Ezzel szemben a Fidesz által támogatott szociális piacgazdaság modellje – folytatta – minden erővel a foglalkoztatás bővítését hangsúlyozza – ez szerepel a háromszög „talpán” –, ez az, ami növekedést teremt, a kettő együtt pedig automatikusan hozza meg a költségvetési egyensúlyt. A „növekedési motorok” között említette például az egészségipart, az autóipart, valamint a hagyományos ágazatokat, köztük az építő-, az energiaipart, a mezőgazdaságot, a hulladékgazdálkodást. Matolcsy György azt mondta, az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikája „tömegszerencsétlenséghez” vezetett: Magyarország a régió éllovasából a sereghajtójává vált, és – egyes nemzetközi felmérések szerint – hatmillió szegény országa lett.
„Sejtelmes homályok” borítják a magyar gazdaság valódi helyzetét
„Ha most nem fordítunk, ha nem fordítjuk meg a gazdaságpolitikát, akkor Magyarországra az elkövetkező 10-15 évben stagnálás vár, egy helyben maradás, toporgás” – hangsúlyozta a politikus. A tényleltárra szerinte azért van szükség, mert jelenleg hamisságok, trükkök, különböző „sejtelmes homályok” borítják a magyar gazdaság valódi helyzetét. A növekedés és a foglalkoztatás pedig az a két fegyver, amellyel Magyarországot ki lehet húzni a mostani helyzetből – jegyezte meg. Matolcsy György számos adatot ismertetett előadásában: egyebek mellett rámutatott, hogy az állam adósságcsapdába csalta többek között a devizahiteleseket és az üzleti szférát is.
A fideszes képviselő a gazdasági mutatók közül kiemelte az államadósság alakulását, a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás, illetve a munkanélküliség adatait. Mindhárommal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orbán-kormány idején jobban állt az ország ezeket a számokat illetően. Példaként említette az akkori kabinet idején tapasztalt gyors foglalkoztatásbővülést, szerinte ha folytatódhatott volna az 1998–2002 közötti gazdaságpolitika, ma legalább 500-600 ezerrel több munkahely lehetne az országban. Matolcsy György beszéde zárásaként szólt arról is, erkölcsi fordulatra is szükség van.
Hazánk „Burundival azonos helyen”
Demján Sándor szerint kudarcos volt az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikája, az ország vezető régiós helyéről „Burundival azonos helyre” sorolódott. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke a szervezet hétfői, budapesti fórumán kiemelte: a szövetség pártsemleges, az eredmény érdekli.
Demján Sándor a „Hogyan tovább, Magyarország?” című gazdaságpolitikai rendezvényen a Művészetek Palotájában a VOSZ 6 pontos javaslatcsomagját ismertetve kiemelte: első lépésként versenyképes adókra van szükség. Hozzátette, hogy szükség van társulásra és összefogásra, a termelés prioritására, piacteremtésre a magyarországi vállalkozások számára, fel kell lendíteni a hazai kis- és középvállalkozásokat, be kell vezetni az eurót, de nem mindenáron.
A „VOSZ-csomag” második pontja úgy szól: „Társulj és fogj össze, magyar!” Ezzel kapcsolatban Demján Sándor a regionális, kistérségi összefogás fontosságát hangsúlyozta. Minden eszközt ki kell használni protekcionista módon arra, hogy a magyar termékek fogyasztását ösztönözzék – mondta.
Harmadikként rámutatott a termelés elsőbbségére, szerinte ugyanis munka, illetve a munka tisztelete nélkül az ország nem fog felemelkedni. A negyedik pont a piac biztosítását szorgalmazza a magyar vállalkozások számára. Az uniós forrásoknak Magyarországon kell maradniuk, itt kell multiplikálódniuk, és a piacteremtés esetében is protekcionista gazdaságpolitikára van szükség – hívta fel a figyelmet Demján Sándor.
Fel kell lendíteni a kis- és középvállalkozásokat, ami a foglalkoztatás bővítését jelentősen segítheti – ismertette az ötödik pontot. Az eurót be kell vezetni, de nem mindenáron – zárta a VOSZ ügyvezető elnöke, aki úgy fogalmazott: „Mi nem választási ciklusokban gondolkodunk, hanem családi generációkban”.
A hazai kis- és középvállalkozásokra kell támaszkodni
Chikán Attila szerint a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás a két kulcskérdés a gazdasági válságból való kilábalás szempontjából. Az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere azt mondta: ez csak a hazai kis- és középvállalkozásokra támaszkodva történhet meg. Az egyetemi tanár, a VOSZ gazdaságpolitikai bizottságának elnöke kiemelte: nehéz lesz az országot kivezetni a válságból; a politikai ígéreteknek a realitásokkal kell számolniuk, nem szabad újabb csalódást okozni az országnak.
Bartha Ferenc, az MNB egykori elnöke, a VOSZ ellenőrzési bizottságának elnöke a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet: a mai helyzet egyetlen oka a „nem versenyképes kormányzás”. Mint mondta, az új kormánynak nemcsak jelszavakban, hanem tettekben is támogatnia kell a kis- és középvállalkozásokat.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.