Mentális mókuskerék – Intelligens politikai akaratra van szükség

Nem küldhetünk haza egy öngyilkosságra készülő pácienst azzal, hogy két hónap múlva tudunk neki segítséget nyújtani, addig meg tessék szépen várakozni – mondta el az MNO-nak dr. Móré E. Csaba a mai pszichiátriai ellátás óriási nehézségeire utalva. A pszichiáter főigazgatóval az orvosok és ápolók elvándorlásáról, a népegészségügyi programról és a depresszió hatásairól is beszélgettünk.

Konopás Noémi
2010. 03. 05. 15:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ma minden ötödik állampolgár az élete során kezelést igénylő depressziós állapotba kerül – mondta el az MNO-nak a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Egészségügyi Szervezési és Szolgáltató Holding Nonprofit Zrt. innovációért és pszichiátriáért felelős főigazgatója. Ezt az adatot az 1988 óta működő Hungarostudy felmérés (a lakosság mentális egészségét vizsgálja) eredményeire és Kopp Mária Magyar lelkiállapot 2008 kötetének megállapításaira, illetve saját pszichiáteri tapasztalataira alapozta. A szakember szerint az utóbbi években riasztóan nőtt a pszichiátriai betegek száma Magyarországon, és igen megdöbbentő az is, hogy az életből elvesztett életévekért 30 százalékban a mentális állapot a felelős.

A válság és a stressz hatással van mentális helyzetünkre – szögezte le. A pszichiátriai szakkollégium titkára szerint a magas vérnyomásnak többek között nemcsak a koleszterinszint rendezetlen volta lehet az oka, hanem a folyamatos stresszhelyzet és a szorongás következtében rögzült szervi elváltozások sorozata. Ma már minden család ismer legalább egyvalakit, aki reménytelen helyzetbe került – tette hozzá. „A minap részt vettem egy egészségnapon, ahol a település polgármestere arról számolt be, hogy úgy érzi, mintha a hivatala pszichiátriai rendelővé alakult volna át, mivel annyian érkeznek hozzá segítséget kérve” – fogalmazott dr. Móré Csaba. Ezeknek az embereknek természetesen anyagi segítségre is szükségük lehet, de szinte egytől egyig komoly kórállapot is lappang a háttérben, amely a megküzdési mechanizmusok hiánya miatt egyéni tragédiákhoz is vezethet.

Mi maximum az ajtót tudjuk bezárni

Különösen az utóbbi évtizedben figyelhető meg a pszichiátriai kezelésre szorulók számának növekedése. Nem ritka, hogy a betegek 20-25 százalékát a teljesítményvolumen-korlát miatt a járóbeteg-rendeléseiken finanszírozás nélkül voltak kénytelenek ellátni a kollégái. „Nem küldhetünk haza egy öngyilkosságra készülő pácienst azzal, hogy két hónap múlva tudunk neki segítséget biztosítani, addig meg tessék szépen várakozni. A mi területünk más, mint például a műtő, ahol ha nincs pénz, és nincsenek meg a tárgyi feltételek, akkor egyértelmű, hogy nem tudnak műteni. Mi maximum az ajtót tudjuk bezárni, de ezt nem tesszük, ellátjuk a betegeket, ennek egy részét kifizetik, míg a másik részét nem” – tette hozzá a szakember.

A helyzetünket tovább nehezíti az is, hogy egyre kevesebb a munkatárs, nagyon kevés a szakorvos, és megindult az ápolói elvándorlás is – emelte ki. A pszichiáter szerint elfogadhatatlan, hogy egy nővér a 12 órás műszak mellett hónap végén mindössze 60-80 ezer forintot visz haza, az egyetemen pszichológiát végzett kolléga is csak 80-90 ezer forintot keres havonta. Mint elmondta, saját bőrükön tapasztalják, hogy orvostársaik megélhetést keresve más irány felé kacsingatnak, legyen az a piacgazdaság, a magánellátás vagy a külföld. Nagyon nehéz megtartani a kollégákat az államilag finanszírozott ellátásban, mivel a piaci szférában a fizetésük többszörösét is megkereshetik.

A termelőkapacitás nagyon is múlik a mentális egészségen

Az Európai Unió nyugati területein elhelyezkedő országokkal ellentétben hazánkban a mentális egészség nem kapott helyet a népegészségügyi programban, és ez sürgős változást igényelne – tette hozzá a főigazgató. A pszichiáter szerint a termelőkapacitás nagyon is múlik a mentális egészségen. Összefogott programra van szükség, mivel a pszichiátriai betegségek miatt elvesztegetett éveknek igenis komoly gazdasági következményei vannak, és nemcsak az egyén, hanem a társadalom számára is – magyarázta. A főigazgató véleménye szerint a gyógyítás célja nem csupán a tünetek csökkentése.

A funkcionalitás visszaállítása, a betegek munkaképességének, ezáltal termelői kapacitásának teljessé tétele az igazi cél. Véleménye szerint az oktatásban fontos elem a stresszmenedzselés eszköztárának megismertetése, a megküzdési mechanizmusok javítása az általános iskolától a felsőfokú intézményekig, nem beszélve a munkahelyi stressz professzionális kezeléséről.

Intelligens politikai elhatározásra és akaratra van szükség

Komoly szakmai programra, intelligens politikai elhatározásra és akaratra van szükség – hangsúlyozta. A pszichiáter szerint fel kell ismerni, hogy a mentális egészség területe igenis olyannyira fontos, mint például a kardiológia vagy az onkológia. Szükség van arra, hogy a mindenkori politikai vezetés áttekintse és belássa, hogy az egészségügy termelői kapacitását képes visszaadni, de ehhez nagyobb anyagi támogatásra lenne szüksége, illetve nem szétaprózott, hanem átgondolt és egy népegészségügyi program keretein belül összehangolt forrásátcsoportosításra.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.