Az új polgári kormány nyilvánosságra fogja hozni az elmúlt hat évben az európai uniós források magyarországi felhasználásában tapasztalt valamennyi csalásra és korrupciós ügyre vonatkozó adatot – mondta Deutsch Tamás. Magyarországon törvénytisztelő, az európai és nemzeti jogi normákat mindenkire egyformán érvényesnek tartó kormányzat fogja megkezdeni a munkát tavasszal.
Az új kormány szakítani fog azzal a gyakorlattal, amely a zsákmányszerzés lehetőségének tekinti az uniós forrásokat – szögezte le Deutsch Tamás. A következő kormány véget fog vetni annak a gyakorlatnak, hogy a csalás és a korrupció eszközeinek intézményes alkalmazásával becsapják a magyar és az európai adófizetőket. Politikai hovatartozás nélkül nyilvánosságra fogja hozni a visszaéléseket – tette hozzá. A képviselő szerint a következő hónapokban különböző európai fórumok felé olyan jelzések fognak érkezni, hogy az új polgári kormány „boszorkányüldözést” kezdett. Ez nem felel meg a valóságnak – hangsúlyozta Deutsch Tamás.
Az EP-képviselő szerint „nagy átverésről” lehet beszélni, hiszen az elmúlt években eredménytelen volt Magyarországon az uniós források felhasználása, mert az erre hivatott intézményrendszer centralizált, bürokratikus, rendkívül lassú és a végletekig átpolitizált volt. Ennek következtében a források felhasználásának eredményessége „lényegében a nulla felé konvergál” – vélekedett. Deutsch Tamás közölte, Magyarország „európai rekordot” döntött azzal, hogy 2004 óta évről évre folyamatosan romlanak a gazdasági mutatói: nő a munkanélküliség, csökken a foglalkoztatási ráta, nő az államadósság, amely „mára elképzelhetetlenül nagy mértékűre nőtt”, a GDP-hez viszonyítva meghaladja a 80 százalékot.
Magyarországon az egy főre jutó GDP 2009-ben változatlan volt a 2004-es szinthez képest, miközben a 2004 óta csatlakozott uniós tagállamok mind képesek voltak növelni hazai összterméküket – mondta. Hozzátette: a gazdasági mutatókon nem látszik, hogy Magyarország hat éve élvezi az uniós regionális politikában testet öltő támogatások lehetőségét, és az elmúlt években ennek keretében mintegy ezer milliárd forinthoz jutott hozzá. Deutsch Tamás felhívta a figyelmet: nem felel meg a tényeknek az az állítás, amely szerint az uniós források felhasználására hivatott döntéshozatali testületekben – a 2004-ben csatlakozott országok közül – Magyarországon a legmagasabb a nem kormányzati tagok száma. Ezek a nem kormányzati tagok a kormány által létrehozott intézmények képviselői, akik valójában a kormány szándékát képviselik – mondta a politikus.
Folyamatosan előforduló jelenség továbbá, hogy a meghirdetett uniós pályázatok felhívásában szereplő feltételeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a pályázatok elkészítési ideje alatt módosítja. 2006 után erre összesen hét alkalommal került sor – közölte a fideszes politikus. Hozzátette: az új kormánynak a választások után az egyik első intézkedése lesz, hogy az uniós források felhasználására hivatott döntéshozatali rendszeren változtasson, és az uniós forrásokat a területi, szociális és gazdasági kohézió megvalósítási eszközének fogja tekinteni.
„Nem jótékonyság, hanem befektetés”
Az Európai Unió regionális politikája nem jótékonyság, hanem befektetés, amelynek célja, hogy kiegyenlítse a különböző regionális fejlettségi szinteket – mondta ugyanitt Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa. A regionális biztos szerint kevesebb stratégiai prioritást kell meghatározni, ám azokat alaposabban kell megvalósítani az egyes régiók közötti különbségek figyelembevételével. Az EU kohéziós politikájával foglalkozó ülést megnyitó beszédében Johannes Hahn utalt a részben magyar kezdeményezésű Duna-stratégiára, és kiemelte: a jövőben fontossá válnak a makroregionális együttműködések, amelyek szükség esetén kiegészíthetik az uniós stratégiát.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
