Politikai földindulást hoz az áprilisi voksolás az északi megyében?

Több mint tíz éve tartó stabilitás veszhet el az idei országgyűlési voksoláson Nógrádban. A megye keleti része 1994 óta mindig a szocialistákat választja, míg a nyugati rész a jobboldali pártok bázisa. Az elmúlt évek választásai azt mutatják, hogy ez a megosztottság megszűnőben van és a jobboldal 1990 után ismét képes lesz a teljes sikerre a megyében.

A legkevesebb választókerület Nógrád megyében található az egész országot figyelembe véve. A megyében négy körzet van: Salgótarján, Pásztó, Szécsény és Balassagyarmat.

Az első szabad országgyűlési voksoláson a megyében 62,47 százalék szavazott az első körben, ami közel három százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos átlag. A legtöbben a szécsényi (66,07 százalék), míg a legkevesebben a salgótarjáni választókerületben (58,97 százalék) voksoltak. Az országos eredményekhez képest nagyban mást mutatott a megye politikai térképe a listás szavazatok alapján. Messze átlaga fölött szerepelt a KDNP (15,51 százalék), az MSZMP (10,21 százalék), míg jóval az alatt az MDF (18,34 százalék), az SZDSZ (17,41 százalék), az FKGP (6,27 százalék) és a Fidesz (7,29 százalék). Az első fordulót követően két körzetben az SZDSZ (Salgótarján és Pásztó), míg kettőben a KDNP jelöltje (Szécsény, Balassagyarmat) állt az élen. A második fordulóban az MDF jelöltjei visszalépésének elmaradása ellenére is három körzetben a KDNP, míg Salgótarjánban az MDF jelöltje szerezte meg az első helyet. Nógrádban a későbbi jobboldali kormánykoalíció tehát fölényes győzelmet aratott.

Az MSZP mindenhol nyert

1994-ben az első fordulóban 69,80 százalék járult az urnákhoz a megyében, ami gyakorlatilag megegyezett az országos aktivitási aránnyal. A legtöbben a salgótarjáni (74,04 százalék), míg a legkevesebben a pásztói körzetben (67,76 százalék) szavaztak. A négy évvel korábbi listás eredmények gyakorlatilag megismétlődtek, csak más arányokkal. Országos átlaga fölött szerepelt a KDNP (10,73 százalék) és a Munkáspárt (10,60 százalék), míg az alatt az MDF (10,47 százalék), az SZDSZ (16,61 százalék) és az FKGP (6,23 százalék). Az első fordulót követően az összes körzetben az MSZP jelöltje állt az élen, amit a második körben is meg tudtak tartani. A második fordulóban a KDNP két körzetben is 30 százalék fölötti eredményt ért el, de a totális MSZP-s sikert így sem tudták megakadályozni. Az 1990-es választást követően ismételten a későbbi kormánypárt aratott fölényes sikert.

Döntetlen született

A harmadik szabad választáson 55,20 százalék szavazott az első fordulóban Nógrád megyében, ami több mint egy százalékkal volt alacsonyabb, mint az országos részvétel. A legtöbben a balassagyarmati (57,57 százalék), míg a legkevesebben a pásztói körzetben (50,82 százalék) szavaztak. A megyében a listás voksolás alapján az MSZP (32,17 százalék) végzett az első helyen, azonban országos átlaga fölött szerepelt a Munkáspárt (10,42 százalék), míg az alatt az FKGP (10,80 százalék). A KDNP a korábbi nagyon jó eredményei után az öt százalékot sem érte el, így végérvényesen eltűnt a megye politikai térképéről. Az első fordulót követően két körzetben (Pásztó, Salgótarján) vezetett az MSZP, míg kettőben (Szécsény, Balassagyarmat) a Fidesz. Május 24-én egyik pártnak sem sikerült fordítania, így döntetlen állás született a megyében. A keleti részek a szocialistákat, míg a nyugati, inkább kisebb településekből álló régió a jobboldalt favorizálta.

Stabilizálódó erőviszonyok

2002-ben minden korábbi részvételi rekord megdőlt az északi megyében. Az első fordulóban 70,23 százalék voksolt, ami csak nagyon kevéssel maradt el az országos aránytól. A legtöbben a szécsényi (71,47 százalék), míg a legkevesebben a pásztói választókerületben (67,41 százalék) szavaztak. A listás szavazatok alapján ismét az MSZP (43,50 százalék) végzett az első helyen, míg a Fidesz csupán 39,13 százalékot ért el. Az ötszázalékos küszöböt ezenkívül a megyében csupán a Munkáspárt érte el (6,68 százalék), de ez már jóval elmaradt korábbi eredményeiktől. Az első fordulót követően ugyanazokban a körzetekben állt első helyen az MSZP és a Fidesz, mint négy éve, és hasonlóan nem sikerült a második fordulóban senkinek sem fordítania. Ismét döntetlen eredmény született az északi országrészben lévő megyében.

Nem változott semmi

Négy évvel ezelőtt 67,16 százalék szavazott Nógrádban, ami közel azonos volt, mint az országos részvétel. A legtöbben a szécsényi (70,34 százalék), míg a legkevesebben a salgótarjáni körzetben (63,50 százalék) szavaztak. A listás szavazatok alapján viszonylag szoros eredmény született (MSZP: 44,41, Fidesz: 41,06), azonban a két nagyon kívül egyik párt sem érte el az ötszázalékos küszöböt. A korábbi négy országgyűlési választást követően a Munkáspárt a két százalékot sem érte el, így ők is eltűntek a politikai térképről. Az egyéni körzetekben immáron harmadszor született ugyanaz az eredmény. Ami eltérés volt 2002-höz képest, hogy míg akkor Salgótarjánban az MSZP a voksok 64,22 százalékával diadalmaskodott, négy éve már csak 58,87 százalékot kaptak, ami ötezer szavazatos romlás volt négy év alatt.

Változás 2010?

Az elmúlt öt országgyűlési választáson jól kirajzolódott a megye politikai megosztottsága. A Nógrád keleti részén lévő egykori bányásztelepülések a szocialistákra, míg a nyugati rész tradicionálisan a jobboldalra szavaz. A voksolások során fokozatosan tűnt el a megye két karakteres pártja, a KDNP és a Munkáspárt, amelyek az 1990-es években még nagyon jól szerepeltek az északi országrészben. A 2010-es választás nagy tétje, hogy sikerül-e az 1998 óta meglévő világos megosztottságot megszakítani Nógrádban. A tavalyi európai parlamenti választás és a jelenlegi támogatottsági adatok alapján megvan a Fidesznek az esélye, hogy mind a négy körzetben diadalmaskodjon, de ez a salgótarjáni körzetben lesz a legnehezebb.

Forrás: valasztas.hu, Engelberth István: Nógrád megye választási földrajza (1990–2009).