Sólyom: Nem elég a „hazafiúi lángolás” a nemzetstratégiához

A közös nemzetstratégia kérdése nagyrészt szakpolitika, ezt nem lehet általános elvek alapján, vagy csak „hazafiúi lángolással” végezni – mondta Sólyom László a Határon túli magyarság a 21. században című, öt részből álló konferenciasorozatot lezáró tanulmánykötet bemutatóján. • Bemutatják a határon túli magyarokról készült kötetet

A köztársasági elnök emlékeztetett arra, beiktatását követően, 2005. augusztus 20-i beszédében kitért arra, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdés fájdalmasan félresiklott, de a puszta érzelmi hozzáállás tévútra fog vezetni, a tények ismerete nélkül még tárgyalni sem lehet erről a témáról.

Mint mondta, ezért fogalmazta meg azt az igényt 2006. március 15-én, hogy konkrétan tudni kell, milyen állapotban van a határon túli magyarság, és ennek nyomán hívta össze az első ilyen jellegű konferenciát.

Sólyom közölte: a konferenciasorozat meggyőzte, hogy a közös nemzetstratégia kérdése nagyrészt szakpolitika, ez nem lehet általános elvek alapján vagy hazafiúi lángolással végezni. Véleménye szerint ez mindenképpen tanulság kell hogy legyen a következő kormányok számára. Saját álláspontját ismertetve kijelentette, hogy elnöksége alatt ezek a konferenciák a „pozitív oldalhoz tartoztak” és nagy érdeklődéssel vett részt azokon. Kijelentette, biztos abban, hogy a tanulmánykötet sokat megőriz a vitákból, mert a kötet nem egyszerű summázata az elhangzottaknak, ugyanis a 16 szerző levonta a konferencia tanulságait is.

Megjegyezte, hogy ezeken a konferenciákon tisztázni akarta az érzelmeket is, mert ebben a témában „nincs ellentét az ész és a szív között”. Kitért arra is, hogy az elnöksége legszebb részeihez tartozott, amikor bejárta az összes magyarlakta vidéket és eljutott olyan helyekre is, ahová a magyar politikusok nem szoktak ellátogatni. Megjegyezte, hogy ezek a látogatások rengeteg tanulsággal szolgáltak számára és hatással volt rá az ott élők sorsa is.

Politikája fogalmi kereteként említette a kulturális nemzet fogalmát, mert véleménye szerint így lehet képviselni az összmagyarság érdekeit. A kulturális nemzet fogalmát egy nyelvi, kulturális történelmi és identitásbeli egységként fogalmazta meg, amelynek határai nem esnek egybe a politikai határokkal. Hozzátette, hogy ennek az egységnek a fenntartása nem jár semmilyen területi követelésekkel. Beszéde végén úgy összegezte saját elnökségét, hogy ellátta azt az alkotmányos feladatot, hogy felelősséget visel a határon túli magyarság sorsáért.

(MTI)