Szekeres ügyeket vizsgál, felszámol, de nem mond le

Szekeres Imre szerint tisztázták a honvédséggel kapcsolatos ügyeket az Országgyűlés honvédelmi bizottsága keddi ülésén, a fideszes Csampa Zsolt szerint azonban az ülésen csak PR-tevékenységet folytatott a szaktárca. Szekeres a bizottságban elmondta: abban áll a politikai felelőssége, hogy a nemrégiben napvilágot látott, honvédséggel kapcsolatos ügyeket kivizsgálja, gyorsan és hatékonyan számolja fel a visszaéléseket, s nem abban, hogy távozzon posztjáról.• „Túlexponálták” a sikkasztási ügyek kérdését? + Videó

Mentesítette a közbeszerzési törvény hatálya alól a rendvédelmi szervek 3,6 milliárdos üzemanyag-beszerzését a honvédelmi bizottság egyhangúlag hozott döntéssel. Ugyancsak megszavazták, hogy a VPOP 350 millió forint értékben közbeszerzési eljárás nélkül vásárolhasson üzemanyagot 2010-ben. Lázár János, a bizottság fideszes elnöke az ülést követően újságíróknak azt mondta: a benzintender kapcsán „teljes kormányzati káosz és működésképtelenség rajzolódott ki”. Véleménye szerint márciusban már tudnia kellene a rendőrségnek, a vám- és pénzügyőrségnek és a büntetés-végrehajtásnak, honnan vegyék az üzemanyagot. Ezt már tavaly szeptemberben el kellett volna dönteni – fűzte hozzá. Azt is meg kellene kérdezni, hogy január és március között milyen jogszabály alapján gondoskodott a kormány az érintett szervezetek üzemanyag-ellátásáról – tette hozzá.

A tárcavezető az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt kedden hangsúlyozta, hogy a választási kampány ellenére politikai felelősségének tartja az ügyek gyors kivizsgálását, és azért kezdeményezte a testület összehívását, hogy tájékoztatást adhasson a történtekről. Szekeres Imre a hivatásos katonákat érintő vizsgálattal kapcsolatban elmondta, hogy nem titkoltak el semmit, nem takargatták az ügyeket. Szerinte a média egy részét felelősség terheli, hogy gyakran kedvezőtlen színben tüntették fel a honvédséget, és az ügyekkel kapcsolatban pontatlan információkat terjesztettek.

A tárcavezető hangsúlyozta: az ügyeket a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) tárta fel, s ezután azonnal intézkedett. Megjegyezte: Szabó Jánossal, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem előzetes letartóztatásba helyezett rektorával nem állt személyes kapcsolatban, annak kinevezése előtt nem is ismerte. Arra sem tudja a választ, mi vihette rá a rektort arra, amit tett, de azt kiemelte, hogy ez nincs összefüggésben sem a minisztériummal, sem az egyetemmel. Emlékeztetett: Szabó Jánost befolyással való üzérkedéssel gyanúsítják. Szólt arról is, hogy Szabó Jánost három évvel ezelőtt az egyetem szenátusa egyhangúlag választotta meg rektornak, majd ennek alapján nevezte ki a köztársasági elnök. A rektor egyébként 1999 és 2002 között a Honvédelmi Minisztériumban államtitkár volt – fűzte hozzá.

A következő ügy, amelyről a miniszter tájékoztatást adott, a Térképészeti Kht.-nál történt vesztegetési ügy volt, amelynél két katonatisztet vettek őrizetbe. Erről annyit közölt, hogy a KBH tárta fel, és január 11-én szerzett információk alapján indult el a vizsgálat. A KBH-nak és a katonai ügyészségnek – szorosan együttműködve – már január 29-én sikerült megszerveznie a tettenérést, amikor 1,5 millió forintot adtak volna át. A katonai ügyészség a vallomások alapján ezt követően vette őrizetbe a hivatásos katonákat, a legutolsót február 24-én. A miniszter elmondta, hogy a KBH egyik műveleti igazgatóját felfüggesztette addig, amíg kivizsgálják, hogy maradéktalanul betartotta-e az információvédelmi szabályokat. Ez egyébként nincs összefüggésben az előzőleg említett ügyekkel – tette hozzá. A miniszter hangoztatta, fontos, hogy a társadalom lássa, ebben az ügyben nem a politika fonódott össze a visszaélésekkel, sőt a minisztérium feltárta, kivizsgálta és kizárta azokat, akik megsértették a törvényt.

Szekeres Imre kijelentette: a katonákat nagyon megviselték a történtek, és azért, mert egyesek megtagadták az esküjüket, még nem vonható felelősségre az állomány egésze. Ezek az esetek nem adhatnak alapot az általánosításra – tette hozzá. A meghallgatáson a miniszter egy a tárca által elvégeztetett felmérésről is beszélt, amelyből az derült ki, hogy az „ügyek” nem csökkentették a katonák társadalmi elismertségét, nem ingatták meg a honvédségről kialakult kedvező véleményt. Ezt a kutatást egyébként minden év februárjában elvégzik, idén pont akkorra esett, amikor kipattantak az ügyek.

Lázár János, a bizottság fideszes elnöke amellett, hogy több kérdést is intézett a tárcavezetőhöz, elmondta, nem tartja a „legszerencsésebbnek” a minisztériumi kommunikáció reakcióit az ügyek kapcsán. Csampa Zsolt, a bizottság fideszes tagja azt mondta, a rendszerváltás óta nem történt olyan, hogy tábornokokat „bilincsben vezessenek el”. Mint kifejtette, Tömböl László vezérezredessel, a vezérkari főnökkel ért egyet, aki a hivatásos állománynak írt levelében utalt arra, hogy a katonák között olyanok is vannak, akik nem méltók a szolgálatra. „Kár, hogy végül nem olvasták fel a levelet” – tette hozzá a képviselő. Csampa Zsolt emlékeztetett: a Térképészeti Kht. 100 százalékban a Honvédelmi Minisztérium tulajdona, s mint hozzáfűzte, elképzelhető, hogy a mostani ügyek „csak a jéghegy csúcsát jelentik”.

Nyitray András fideszes képviselő úgy vélte, hogy a hivatalos reakció egyáltalán nem hangzott el, és a miniszter is jóval később szólalt meg, mint kellett volna. Az ülésen jelen volt Tarján István, a KBH főigazgatójának helyettese, aki nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva zárt ülésen tárta az ügyekkel kapcsolatos részleteket a bizottság elé. Az államtitoknak minősülő részleteket 30 évre titkosították. Az igazgatóhelyettes elmondta: a magas rangú katonai vezetőket védik, de nem vizsgálják, mert erre nincs kapacitásuk, ezért nem képesek állandóan átvilágítani őket, erre egyébként a törvény sem ad feljogosítást. Arra a kérdésre, hány ügy van még folyamatban, azt mondta, hogy olyan, ami itt nem hangzott el, egy sem.

Tisztáztak vagy nem tisztáztak?

A miniszter a bizottság keddi ülését követően újságíróknak azt mondta: minden információt megadtak a vizsgálatokról, amelyek a honvédelmi tárca rendelkezésére álltak. Hozzátette: úgy látta a testület ülésén, hogy sikerült tisztázni az ügyet. Mint mondta, az, hogy van néhány olyan ember, aki megszegi az esküjét, és saját hasznára veszteget, az nem egyenlő a Magyar Honvédséggel és azokkal a tisztességes katonákkal, akik itthon és külföldön szolgálatot teljesítenek.

Az ülést követően ugyancsak nyilatkozott a fideszes Csampa Zsolt, aki szerint a miniszter PR-tevékenységet folytatott a bizottság ülésén. Mint mondta, ugyan kiadott egy az elmúlt négy évről szóló könyvet a szaktárca, de abban az elmúlt négy hétnek „a korrupciós ügyekről szóló” betétrészét is bele lehetne tenni. Csampa Zsolt szerint a bizottsági ülés „nem igazából tárta föl”, hogy valójában hogyan működik, hogyan kellene működnie a vezetési-irányítási rendszernek a Honvédelmi Minisztériumban. „Továbbra is fenntartjuk azt, hogy káosz és gyakorlatilag zűrzavar uralkodik mind kormányzati szinten, mind pedig (...) a Honvédelmi Minisztériumban és a honvédelmi miniszter úr vezetése, irányítása alatt (...) lévő főosztályoknál” – fogalmazott.

(mti)