Tiszavasvári egészen az 1990-es évek végéig egyet jelentett az Alkaloidával és a Kabay János alapította morfingyár működéséből adódó viszonylagos jóléttel, amiből több-kevesebb jutott a város vonzáskörzetéhez tartozó településeknek is. A gazdasági helyzet az évtized végén gyökeresen megváltozott: az Alkaloida botrányokkal, csődközeli helyzetekkel volt tele, tulajdonosi köre is többször változott, és bár jelenleg is működik, a térségre gyakorolt kedvező hatása elenyészett.
A negatív folyamatok egyik máig ható következményeként értelmiség szinte nem létezik a térségben, vagy elmentek, vagy maguk is elszegényedtek annyira, hogy már nem tudják betölteni szerepüket. A lakosság jelentős hányada nemcsak szegény lett, de mélyszegénységbe süllyedt. Ez óriási feszültségeket generált, és generál ma is. Mivel a cigány lakosság számaránya eléri a közel 20 százalékot, mindez napi szintű etnikai konfliktusokban nyilvánul meg, amelyeket tragikus események is szítanak.
Emlékezetes: a közeli Olaszliszkán romák által brutálisan meggyilkolt Szögi Lajos Tiszavasvári megbecsült közéleti személyisége volt, a térséghez tartozó Tiszalökön viszont egy köztiszteletben álló – egyébként az Alkaloidában dolgozó – roma férfit lőttek agyon tavaly.
Ebben a helyzetben kell a Fidesz határozott, józan politikájának előnyeit megmutatni a Jobbik túlzásokba eső radikalizmusával szemben, megnyerni azokat a szocialistákból kiábrándult szavazókat, akik ingadoznak a két párt között, és meggyőzni őket arról, hogy a Fidesz többet tehet sorsuk jobbrafordulásáért – derül ki Karakó László szavaiból, amikor a választási esélyek latolgatásába kezdünk.
– Az EP-választásokon a Jobbik tarolt a tiszavasvári körzetben, tíz szavazókörből nyolcban győztek. Most viszont a Fidesz jelöltjeként Ön végzett az élen: közel 42 százalékot szerzett szemben a Jobbik 33, illetve az MSZP 18 százalékával. Hogyan értékeli az eredményt?
– A szocialistákkal szembeni elégedetlenség, a tragédiákkal felerősített fajgyűlölet óriási szavazótábort húzott át az MSZP táborától a Jobbikhoz, ez nyilvánult meg az EP-választások eredményében. Mára azonban nagyon sok ember számára vált nyilvánvalóvá, hogy a Jobbik – bár céljai között sok olyan van, ami elfogadható – többnyire olyan politikai amatőrökből áll, akiket „féligazságokat hangoztató bemondásokkal” dobtak a közéletbe. A józanabbak azt is nagyra értékelték – s ezt honorálták szavazataikkal –, hogy a Fidesz által vezetett települések megmutatták: ellent lehet állni azoknak – a cigányságra és a magyarságra egyaránt veszélyes – törekvéseknek, amelyek polgárháborút szítva a térség további lecsúszását eredményezhetik. Én abban bízom, hogy a következő fordulóban ezek a tények még több ember számára lesznek nyilvánvalóvá, s ez meghozza számunkra a várt eredményt.
– Említette a szocialistákkal szembeni elégedetlenséget. Hogy lehet, hogy ez ennyire súlyos vereségben nyilvánul meg ebben a hagyományosan munkáskörzetnek számító térségben – tekintetbe véve azt is, hogy Juhász Ferenc az utóbbi időben ugyancsak igyekezett? Ibrányban például sportuszodát építettek, mentőállomást hoztak létre, nemrégiben pedig az egymilliárdos beruházással építendő egészségközpont alapkövét is letették.
– Újra és újra az alapproblémához, a mélyszegénységhez, a romák problémájához, a létbizonytalansághoz jutunk vissza, ha a miérteken gondolkodunk, hiszen mindenki számára nyilvánvaló, hogy ebbe az elkeserítő helyzetbe a szocialisták elhibázott politikája juttatta az országot, és a mi térségünket is. Van azonban itt még más is. Úgy tűnik, a szavazók azt is a körzet eddigi szocialista képviselőjétől való elfordulással „honorálják”, amit a korábban Juhász Ferenc által vezetett Honvédelmi Minisztérium tájékán nyilvánosságra került korrupciós ügyekről hallanak. És persze a többi – térségünkkel közvetlenül semmilyen kapcsolatban nem lévő – korrupciós ügy, például a BKV- botrány negatív ódiuma is az itt induló MSZP-jelöltre hullik vissza. A választás a szocialisták számára elveszett, ez nyilvánvaló, ám hogy a saját maguk által „kiküzdött” mélyponton hogyan tudnak átlendülni, az első körben azon múlik, hogyan lesznek képesek számot vetni önmagukkal a párton belül.
– Ha az emberek Önre szavaznak, nemcsak azt várják majd, hogy logikusan elemezze az elmúlt idők eseményeit, de azt is, hogy gyorsan eredményt mutasson fel mindazokon a területeken, ahol most olyan világosan látja a bajokat. Hol fogja kezdeni?
– Mint minden szegény térségben, nálunk is két sürgető feladattal kell egyszerre megbirkózni. Az egyik a közrend és a közbiztonság megerősítése, a másik pedig a munkahelyteremtés kérdése. Előbbinél a minden településen azonnali hatállyal megoldandó rendőri jelenlétre gondolok elsősorban, a másik feladatnál pedig a szegény és szakképzetlen emberek foglalkoztatására. Tiszavasvári térségében elemzéseink szerint többek között a megújuló energiaforrások – mint például biomassza-erőmű – alapanyagának előállítása: a fa-, és energiafű termelésének ösztönzése, valamint a bel- és csapadékvíz elvezetésének kézi munkaerővel való végzése egyaránt kínál majd lehetőségeket erre.
– Azt mondta a beszélgetés elején, hogy az Alkaloida lejtmenetbe kerülése jórészt erodálta az értelmiséget Tiszavasváriban és környékén. Szerencsére azonban ez az erózió nem volt teljes körű. Nagyon sok, felelősen gondolkodó, józan ember van a térségben, akik elég felkészültek ahhoz, hogy lássák, Magyarország csak Európában is szalonképes erő vezetésével lábalhat ki a mostani válságból – ami nem csupán gazdasági természetű, de legalább annyira erkölcsi is. Sokan mondják, ahhoz, hogy ez változzon, a jognak és az erkölcsnek közelebb kellene kerülni egymáshoz. Jogászként lát erre esélyt?
– Magam is egyetértek ezzel, mint ahogy azzal a gondolattal is, hogy az új Alkotmány preambulumában rögzíteni szükséges, milyen erkölcsi normáknak kell érvényesülniük ahhoz, hogy a jog betartható legyen. Ahhoz, hogy az emberek újra bízni tudjanak a törvényhozásban, az igazságszolgáltatásban és a rendvédelmi erőkben. És még egy dolog kell, ami az utóbbi nyolc évben fájdalmasan hiányzott. A hatalmat birtokló új elitnek példát kell mutatnia: nem szabad kivonni magunkat a normák alól nekünk magunknak sem, elsők között azzal, hogy a szükséges takarékossági intézkedéseket magunkon kezdjük.
