Budapest budai oldala kilenc egyéni választókerületből áll: Budapest 1-4, 15-18 és 32. A Budapest 1-es körzet a teljes I. kerületet és a II. kerület egy részét, a 2-es körzet a II. kerületet, a 3-as és a 4-es körzet a III. kerületet, a 15-östől a 17-esig terjedő körzetek a XI. kerületet, a 18-as körzet a XII. kerületet, míg a 32-es körzet a XXII. kerületet fedi le.
Minden körzet a demokrata fórumé lett
Az 1990-es választáson az első fordulóban a budai kerületek közül a legtöbben Budapest 2-es (81,10 százalék), míg a legkevesebben a Budapest 4-es választókörzetben (70,96 százalék) szavaztak. A választókerületekben a listás szavazatok alapján az MDF, a KDNP és a Fidesz szerepelt jól. Az MDF több kerületben is 30 százalék fölött szerepelt, míg a Fidesz egyetlen kerületben sem kapott tíz százaléknál kevesebbet. A pártok a budai kerületekben nagyrészt ismert közéleti személyiségeket indítottak. Az MDF színeiben indult Bánffy György színművész, Csapody Miklós, az SZDSZ többek között indította Kőszeg Ferencet, Hack Pétert, Dornbach Alajost. A Fidesz a budai kerületekben Fodort Gábort, Németh Zsoltot, Deutsch Tamást ajánlotta a választók figyelmébe. A második forduló az országos MDF-siker eredményeképpen a budai választókerületekben is a későbbi kormánypárt győzelmét hozta, azonban több helyen is rendkívül szoros eredmények születettek. A Budapest 1-es és 2-es választókerületekben csupán 3-4 százalékkal tudta csak az SZDSZ-t megelőzni a demokrata fórum. Meglepően fölényes sikert aratott Csapody Miklós a Budapest 15-ös körzetben, mivel több mint négyezer szavazattal verte Fodort. Az első választáson az MDF mind a kilenc egyéni kerületben győzött a budai oldalon.
Kicsi volt az MSZP fölénye
1994-ben az első körben legtöbben Budán a Budapest 2-es (82 százalék), míg a legkevesebben a Budapest 32-es választókerületben (74,74 százalék) voksoltak. A területi listás szavazatok eloszlása az országos trendektől jelentősen eltért a Budán. A Budapest 1-es, 2-es, 15-ös és 18-as választókerületekben az MDF 20 százalék fölött szerepelt a területi listás voksokat tekintve, míg az MSZP csupán 25 százalék körüli arányokat szerzett. A KDNP is több körzetben 7-8 százalékot, míg a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) is 5 százalékot fölött szerepelt némely körzetben. A szocialisták a III. és a XXII. kerületben szerepeltek jól. A budai választókerületek egy részében tehát jól kirajzolódott, hogy nagyjából három egyenlő támogatottságú párt (MDF, SZDSZ, MSZP) van, ami rendkívül izgalmassá tette a második fordulót, mivel egyik erő sem lépett vissza a másik javára. Május 29-én az országos MSZP siker ellenére a budai körzetekben némileg más eredmény született. A Budapest 1-es, 2-es, 15-ös és 18-as választókerületben az MDF politikusa végzett az első helyen, ami annak is köszönhető, hogy a szocialista jelöltek mellett a szabad demokraták is versenyben voltak. A szocialisták a legnagyobb arányú győzelmüket a Budapest 4-es körzetben szerezték, ahol közel 50 százalékos arányban diadalmaskodtak. A második választáson így a budai kerületekben az MSZP 5-4-es győzelmet aratott, ami roppant szorosnak tekinthető az országos sikerükhöz képest.
Jobboldali siker Budán
A harmadik szabad választás első fordulójában a legtöbben ismételten a Budapest 2-es (76,21 százalék), míg a legkevesebben a Budapest 4-es választókerületben (63,14 százalék) szavaztak a budai oldalon. A területi listás voksok alapján ismételten az országostól jelentősen eltérő képet mutattak a budai választókerületek. A Fidesz több körzetben 30 százalék fölött, a MIÉP 10 százalék fölött, az MDF pedig 5 százalék fölött szerepelt. A szocialisták ismét a III. kerületben lévő választókörzetekben szerepeltek jól. Az első fordulót követően a kilenc egyéni választókerület közül csupán három helyen vezetett az MSZP. Május 24-én egyik körzetben sem történt fordulat, így a Fidesz 6-3 arányban tudott győzni Budapest ezen részén. Az egyik legszorosabb eredmény a Budapest 16-os körzetben született, ahol Molnár Gyula, az MSZP politikusa a voksok 48,90 százalékával nyert, míg a Fidesz jelöltje csupán 44,37 százalékot kapott. Valószínűleg a Fidesz aspiránsa nyert volna itt is, ha a MIÉP jelöltje visszalépett volna, mivel ő a második körben 6,73 százalékot ért el. Az 1998-as országgyűlési választás a későbbi jobboldali koalíció sikerét hozta a budai körzetekben, de ennek ellenére a harmadik kerület teljes egészében továbbra is az MSZP fölénye érvényesült.
Nem volt átütő Medgyessyék sikere
2002-ben az első körben Budán a legtöbben a Budapest 2-es (84,92 százalék), míg a legkevesebben a Budapest 4-es választókerületben (79,13 százalék) szavaztak. A területi listás voksok alapján a budai kerületekben nagyon jól szerepelt a MIÉP és a Centrum Párt, amit jól mutat, hogy az előbbi több helyen is 9 százalék fölötti támogatottsága és utóbbi 6 százalék körüli eredménye. Az MSZP a III. és XXII. kerületben szerepelt országos átlaga fölött. Az első fordulót követően öt helyen az MSZP, míg négy kerületben a Fidesz-MDF állt az első helyen. Április 21-én egyik választókerületben sem változott az állás, így megismétlődött az 1994-es eredmény a főváros budai oldalán. Rendkívül szoros verseny volt a Budapest 1-es választókerületben Nagy Gábor Tamás (Fidesz-MDF) és Mécs Imre (SZDSZ) között. A második fordulóban az előbbi politikus csupán 718 szavazattal előzte meg Mécset, ami annak fényében tekinthető éles versenynek, hogy 1998-ban még több mint ötezer szavazattal nyert a jobboldal jelöltje. Az MSZP ismételten a III. kerületben szerepelt a legjobban, ahol a második körben közel 60 százalékot értek el a jelöltjei. 2002-ben tehát a budai oldal is követte az országos trendet, de négy egyéni kerületet így is meg tudott tartani a jobboldal.
Nem történt változás
Négy évvel ezelőtt az első fordulóban a legtöbben a Budapest 2-es (82,85 százalék), míg a legkevesebben a Budapest 4-es válaszkörzetben (76,51 százalék) szavaztak a Duna jobb partján. A területi listás szavazatok az Fidesz-KDNP szövetség, az MDF és az SZDSZ átlag fölötti szereplését hozták. Az MSZP a III., a XI. kerület egy részén és a XXII. kerületben szerepelt 40 százalék fölött. Az első fordulót követően öt helyen a szocialisták, míg négy kerületben a jobboldal vezetett, amely arány az április 23-i második fordulóban sem változott. A kormánypárt több prominens személyisége sem volt képes győzni a jobboldali fölénnyel bíró választókerületekben. Kóka János, Hagyó Miklós és Horváth Csaba is viszonylag simán veszítettek a második körben. A négy évvel ezelőtti választás tehát semmilyen mértékben nem változtatott a budai arányokon, így ismételten szoros szocialista fölényt figyelhetünk meg.
Fellegvárakat veszíthet az MSZP
Az elmúlt öt országgyűlési választás alapján jól látható, hogy a főváros budai oldala a jobboldal egyik viszonylag erős fellegvárának tekinthető. Négy választókerületben (Budapest 1,2, 15, 18) eddig mindig csak a jobboldali pártok jelöltje tudott nyerni. A baloldal legerősebb terepe a III. kerület, mivel 1994-óta folyamatosan mindig az ő aspiránsuk került ki nyertesen a küzdelemből. Az elmúlt évek választásai azt mutatják, hogy a Fidesz képes lehet az 1998-as eredményének a megismétlésére, azonban a III. kerületben és Molnár Gyula ellen lesz a legnehezebb dolguk.
(Forrás: valasztas.hu)
origo.hu
Hét kérdés, hét ország – őrült nehéz földrajzi kvíz
