A több mint három és fél órás megbeszélésen a parlamenti ülésteremben elfoglalt oldalakban megegyeztek a pártok. Lázár János, a Fidesz-frakció vezetője az Országházban tartott nyilvános ülésen azt javasolta: az ellenzéki pártok egyezzenek meg egymás között, hogy milyen sorrendben ülnek egymás mellett; a frakciószövetség a jobboldali szekciókban foglalna helyet. Az ellenzék a baloldaliban, de az MSZP az elnöki pulpitus balján ülne közvetlenül, az LMP pedig a Fidesz és az MSZP között foglalna helyet, a Jobbik szerint pedig ebben a kérdésben a kormánypárti többségnek kell dönteni. Vona Gábor, a Jobbik elnöke az MTI-nek azt mondta: ők az elnöki pulpitustól balra, a patkó szélén szeretnének ülni. A megbeszélésen a kormányoldal javasolta azt is, hogy ha május 14-én lesz az alakuló ülés, akkor az 13 órakor kezdődjön. A pártok az alakuló ülés kapcsán megegyeztek az összeférhetetlenségi nyilatkozatok tartalmáról, és arról, hogy az ülésen nem nyitnak vitát a választási beszámolókról. A Fidesz és a KDNP azt javasolta, hogy a költségek csökkentése érdekében két frakciójuk a Képviselői Irodaházban a jelenlegi helyén maradhasson.
5 alelnök lesz
Elfogadták a frakciók képviselői Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője javaslatát, miszerint három kormánypárti és két ellenzéki alelnöke legyen a Háznak. Az alelnökök számára vonatkozó javaslat elfogadását megelőzően azonban hosszas vita alakult ki, mivel Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt javasolta, hogy költségcsökkentés érdekében a házelnök mellett mindössze három alelnöke legyen az Országgyűlésnek, két kormánypárti és egy ellenzéki. A vita végül úgy alakult, hogy öt alelnöke lesz a parlamentnek; a Lehet Más a Politika (LMP) elfogadta azt, hogy a két ellenzéki alelnöki pozícióra az MSZP és a Jobbik tesz javaslatot.
A pártok képviselői abban is megállapodtak, hogy tíz jegyzővel működik ezentúl a Ház, amelyből ötöt a kormánypárt ad, két-két jegyzője lesz az MSZP-nek és a Jobbiknak, egy pedig az LMP-nek. Az ülésen minden frakció egyetértett abban, hogy az Országgyűlést takarékosan kell működtetni.
Az ellenzéki jogosítványokról éles vita alakult ki a parlamentbe jutott pártok képviselői között. A vita a bizottsági struktúra kapcsán robbant ki a képviselők között. Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője azt javasolta, hogy minden módosító indítványról szavazzon a Ház, azok ne akadhassanak el a bizottságokban, és kezdeményezhessenek politikai vitanapot, illetve vizsgálóbizottság felállítását. Lázár János közölte: a kormánypárt minden a házszabályban meglévő ellenzéki jogosítványt biztosítani fog az ellenzéki pártoknak heti rendszerességgel. Kiemelte azt is: az ellenzéki pártok egymással megállapodhatnak bizonyos ügyekben. A fideszes Répássy Róbert ennél a pontnál vizsgálóbizottsági törvény létrehozásának szükségességét vetette fel. Kiemelte azt is: minden frakciónak joga van arra, hogy három módosító indítványáról, amit egy törvényjavaslathoz benyújtott, szavazzon az Országgyűlés.
Az elszámoltatással kezdődjön a munka!
Lázár János többször felhívta a figyelmet arra is, hogy bár eredetileg nem akarták módosítani a házszabályt, az MSZP kérései miatt szükség lenne egy teljesen új szabályozásra. Az LMP is ragaszkodott az ellenzéki jogosítványok deklarálásához, a Jobbik viszont azt közölte, a jelenlegi házszabály alapján kívánnak ellenzéki politikát folytatni. Lázár János arra is javaslatot tett, hogy minden parlamenti bizottság a korrupciós kérdésekkel foglalkozzon első lépésként. A frakcióvezető azt indítványozta, hogy a bizottságok létrejötte után belátható időn belül tűzze napirendre az elszámoltatás, a korrupcióellenes küzdelem és a közbeszerzési törvény átláthatóbbá tételének kérdéseit, és ezekben tegyenek kezdeményezéseket is.
A Fidesz frakcióvezetője javasolta azt is, hogy a bizottsági vezetés is tükrözze a kétharmad-egyharmad arányt. A jelenlegi 18 bizottság számát érdemben nem növelnék a kormánypártok, és arra is javaslatot tettek, hogy ne emelkedjenek a bizottságok pénzügyi keretei; azonban a pártok képviselői abban tudtak csak megállapodni, hogy tovább folytatják az egyeztetést a bizottsági struktúráról. A KDNP-s Harrach Péter az ülésen közölte azt is, hogy nem támogatják a szocialisták javaslatát, miszerint legyen önálló számvevőszéki bizottság.
Répássy Róbert a megbeszélés végén az LMP felvetésére arra tett javaslatot, hogy a házbizottság vizsgálja majd meg, hogyan lehet növelni az Országgyűlés nyilvánosságát. Az ülés végén a pártok képviselői abban állapodtak meg, hogy péntek reggel nyolc órakor ülnek össze újra, hogy a még fennmaradó kérdéseket tisztázzák.
Egy KDNP-s alelnök lesz
A parlament három kormánypárti alelnöke közül kettőt várhatóan a Fidesz és egyet a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) adhat majd – mondta el Harrach Péter, a KDNP frakció szerdán megválasztott vezetője az MTI kérdésére az Országgyűlés alakuló üléséről szóló egyeztetés után.
Harrach Péter elmondta, a KDNP-frakcióban egyetértés körvonalazódik a leendő alelnök személyéről, de döntés később születik majd, s addig nevet sem szeretne elárulni. A frakcióvezető szólt arról is, hogy minden parlamenti bizottságnak lesz legalább egy kereszténydemokrata tagja, de lesz olyan testület, ahová várhatóan több tagot is delegálhatnak majd. A következő feladat a bizottsági tagok kijelölése, a szerdai megállapodás és a Fidesszel folytatandó egyeztetés után derül az ki, ki lehet kereszténydemokrata színekben bizottsági elnök, illetve alelnök – fűzte hozzá.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
