Lázár: Nem süllyed tovább az ország

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn napirend előtt a parlamentben bejelentette: a kormány országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezi egy alkotmányozó bizottság felállítását a parlamenti pártok részvételével.

A frakcióvezető bejelentette: a kormány még hétfőn országgyűlési határozati javaslattal él, melyben alkotmányozó bizottság felállítását javasolja a parlamenti pártok részvételével. Lázár János kiemelte: nincs türelem 100 napos programokra, „az elmúlt nyolc év kormányzása egy kifogáskormányzás volt”. Mint mondta, a Fidesz–KDNP az elmúlt két hétben pótolta azokat a hiányosságokat, amelyeket az előző kormány okozott. Nem süllyed tovább az ország – jelentette ki.

A frakcióvezető úgy fogalmazott: a következő négy évben nem közömbös, hogy mit gondol a kormány például az összetartozásról. Megjegyezte, hogy öt évvel ezelőtt a kettős állampolgárság ügyében a nemre egy választási kampányt alapozott a szocialista kormány. Mint mondta, döntés születik majd arról is, hogy kevesebb települési képviselő teljesítsen szolgálatot a 3200 önkormányzatban. Hozzátette: a legnagyobb vesztesek helyi szinten a fideszes közéleti szereplők lesznek, akik elveszítenek megyei és helyi képviselő-testületi tagságokat. Azt kérte a szocialista párttól, hogy „ne hazudjanak úgy, mint az elmúlt nyolc esztendőben”, és mondják meg bátran, hogy nem akarnak kisebb parlamentet, nem akarnak kevesebb önkormányzati képviselőt, és nem akarják a szociális rendszer átalakítását.

Harrach: Új korszak kezdődik

Harrach Péter (KDNP) felszólalásában úgy fogalmazott: új korszak kezdődik, amelynek feladata például a gazdaság talpra állítása, a nemzeti önbecsülés visszaszerzése, valamint az egészséges társadalom építése. „Sokan azt mondják, hogy beteg a társadalom, és ennek egyik tünete a reményvesztettség” – fogalmazott, hozzátéve: a magyar emberek többsége a legnehezebb időkben sem vesztette el a reményét. Van jövőnk, mert jó kezekben vannak a közös dolgaink – jelentette ki a kormánypárti képviselő.

Schiffer András (LMP) napirend előtt a 2010. május 26-án meghalt Furmann Imrére emlékezett. Mint mondta, Furmann Imre nem volt politikus, ő az igazság megszállottja volt. Vele a rendszerváltozás egyik meghatározó alakja távozott – mondta. A jogász végzettségű közéleti személyiség a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt.

Kósa: Továbbra is „hús, vér” emberekre lehet szavazni

A képviselők a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok közül csak azokat szavazták meg, amelyeket az előterjesztő támogatott. A határozathozatal előtt az előterjesztők részéről felszólaló fideszes Kósa Lajos azt mondta, olyan javaslatot fogalmaztak meg, amely alapvetően megőrizte az önkormányzati választási rendszereknek azt a szokását, hogy az állampolgárok „hús, vér, névvel, arccal rendelkező” emberekre szavazhatnak, a települési önkormányzatoknál, mert pártlistás szavazás csak a megyei önkormányzatokban és a főváros vezetésénél van. Megjegyezte, ez az egyéni szisztéma meglehetősen aránytalan helyzetet teremtett, és miután Magyarországon a választási rendszereknek az arányosság az alapvető hagyománya, szerették volna megőrizni az arányosítás valamely formáját. Emiatt elvették azokat a javaslatokat, amelyek teljesen egyéni rendszert javasoltak.

Szerinte miután a kompenzációs listákon pedig nem volt alsó limit, ezért abszurd helyzetek is előfordulhattak. Példaként említette, hogy egy jelölőszervezet által egyéni körzetben indított képviselő csak 2500 szavazattal tud mandátumhoz jutni, míg ugyanezekből az egyéni szavazatokból a kompenzációs listán egy szervezet 1800 vokssal két embert tud a testületbe küldeni. Közölte: ezért javasolták, hogy a jövőben durván a testület kétharmada kerüljön be egyéni körzetekből, míg csak egyharmadát alkossák a kompenzációs listán megválasztott képviselők. Elmondta azt is, elfogadják az ellenzéknek azt a módosítását, hogy a kompenzációs listára továbbra is csak azok a szavazatok kerüljenek fel, amelyekkel nem szereztek mandátumot az egyéni körzetben.

Kósa azt mondta, a rendszer változtatásával a kisebb szervezeteket szeretnék támogatni. Hozzátette: a limitek meghúzására viszont azért volt szükség, mert sok, marginális támogatottságú szervezet „utazik a helyi politikai bizniszben”, és miután képesek embereket juttatni az önkormányzatba és ha a matematika úgy alakul, várják az ajánlatokat, hogy hová szavazzanak. Kijelentette, hogy ez a rendszer azoknak a kisebb támogatottságú szervezeteknek kedvez, amelyeknek van valódi társadalmi beágyazottsága. Elmondta: megszüntették azt a visszaélést is, hogy ha egy jelölt négy szervezet támogatását is élvezte, akkor mind a négy szervezet részesülhetett a kompenzációs-lista állítási jogból.

Nagyon fontosnak nevezte, hogy a megyei önkormányzati választások esetén megszüntették a kislistás és a nagylistás felosztást, helyette megyénként egy lista marad. Megjegyezte, hogy meghagyták viszont azt a lehetőséget, hogy lényegében minimális mennyiségű ajánlószelvény összegyűjtésével elindulhat valaki egy egyéni körzetben. Hozzátette, hogy a képviselő-testületek számának bővítésére tett módosítást nem tudták befogadni. Schmitt Pál házelnök a határozathozatalokat követően bejelentette, hogy a zárószavazás a következő ülésen lesz.

(MTI)