Viszonylag elégedettek voltak a kérdésekkel az érettségizők

Nem okozott meglepetést a diákoknak az idei történelem középszintű írásbeli érettségi; egy-egy feladatot ugyan több helyütt kicsit bonyolultnak tartottak, de összességében az eddigi évekhez hasonló nehézségűnek ítélték meg a kérdéseket. • Hunyadit és a nők modern kori helyzetét is választhatták tételként

Egy kicsit nehezebb volt az idei történelem középszintű írásbeli érettségi a tavalyinál; a feladatsorból az is látszik, hogy a forrásközpontú történelemoktatás egyre inkább előtérbe kerül – mondta Fazekas Csaba, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke szerdán az MTI-nek. Az alelnök szerint a 2005-ben bevezetett új típusú érettségi legkönnyebb feladatsorát tavaly írták meg a diákok, az idei kérdések ehhez képest voltak „nehezebbek, összetettebbek és heterogénebbek”. A szerdai feladatsor színvonala egyenletes volt, a maturálók elvonatkoztató és szövegértő képességét egyaránt igényelte.

A szegedi Deák Ferenc Gimnázium megkérdezett diákjai az MTI-nek elmondták: az első képes arcfelismerő feladatot kissé bonyolultnak találták, de a tesztek általában véve a források segítségével viszonylag jól megoldhatók voltak, ezeknél nehezebbre számítottak és nem érezték az idő hiányát. Kitértek arra: emelt szintű feladatsort csak néhányan írtak az évfolyamon. A lányok kifejtős kérdésként a legszívesebben a nők első világháború és az 1930-as évek közötti helyzetét elemezték, a fiúknál viszont a görög hitvilág volt inkább a népszerű.

A miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium diákjai – akik közül többen emelt szintű feladatsort írtak – az MTI-nek azt mondták: jók és változatosak voltak a feladatok. Többen kiemelték, hogy az esszék sem voltak nehezek, jutott elég idő mindenre.

A miskolci Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola egyik történelem szakos tanára az MTI-vel azt közölte: a tanulók szerint nem volt olyan nehéz az idei érettségi, ilyen feladatokra, illetve ezekhez hasonlókra készültek. Az esszék is jól sikerültek, a témákat el tudták helyezni térben és időben – fűzték hozzá az érettségizők.

Kovács László, a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium igazgatóhelyettese arról számolt be, hogy náluk a vizsgázók elfogadhatónak tartották a feladatokat. A feladatsor átfogó történelmi áttekintést igényelt és szinte minden kort felölelt, így képet ad a diákok középiskolai tudásáról – értékelte az igazgatóhelyettes, aki történelmet tanít. Hozzátette, hogy a feladatsor érdekes és változatos volt, s a diákok közül jó néhányan fél órával korábban befejezték a dolgozatot.

Különösebb meglepetés nem érte a győri Révai Miklós Gimnázium diákjait sem a történelem írásbeli érettségin, hacsak az nem, hogy több olyan feladatot is választhattak, amely a szóbeli tételek között is helyet kapott – mondta Horváth Péter igazgató.

A soproni Széchenyi István Gimnáziumot vezető Szabó Miklós szerint se könnyebb, se nehezebb nem volt a feladatsor, mit a korábbi években, a rövid feladatokra viszont nem mindenkinek volt elég a rendelkezésre álló idő. Mint mondta, sokak választását megszabta a vizsga „menüsor jellege”, hiszen ha az irodalom és rajzórákon is tanult görög mitológiát választották, akkor az kizárta, hogy bizonyos más tételekkel folytassák a munkát. Az igazgató szerint ez is magyarázza, hogy sokan a magyar honfoglalást és az 1849-es tavaszi hadjáratot választották a továbbiakban, ám ebben az is szerepet játszhatott, hogy mindkét tételhez bőséges forrásanyag állt a diákok rendelkezésére.

Magasi András, a Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója az MTI-nek elmondta: középszinten a görög hitvilágról szóló esszé volt igen népszerű. A több mint kétszáz érettségiző közül sokan nem is használták ki a rendelkezésre álló három órát – tette hozzá.

A pécsi Leőwey Klára Gimnázium végzősei közül azonban többeknek épp az időbeosztással akadtak gondjaik. Egyesek úgy vélték, a rövid feladatok az idén nehezebbek voltak a tavalyinál.

A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának végzős diákjai a vártnál kicsit nehezebbnek ítélték a feladatsort, de elmondásuk szerint az így sem okozott nekik különösebb gondot. Mint elmondták, a tételek közötti választás megoszlott, abban viszont egyetértettek: a rendszerváltásról nem szívesen írtak, mert az „nagyon aktuális és összemosódik a napi politikával.” Az egyetemes történeti esszénél az ógörög hitvilág általában népszerűbb volt, mint a nők helyzetéről szóló feladat.

„Négy év anyagát összefogó, szép feladatlapnak” értékelte a történelmi érettségi feladatokat Czigány László, a zalaegerszegi Ady Endre gimnázium igazgatója, aki úgy vélte: annak, aki ötöst akart írni, jól kellett gazdálkodnia az idővel, mert az előző évekhez képest összetettebbek voltak a feladatok. A fontos történelmi korszakokat kiemelve mind a minőséget, mind a mennyiséget tekintve megfelelő kérdéseket tettek fel a végzősöknek – mondta.

Kollaricsné Soós Erika, a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatóhelyettese azt mondta, hogy néhány kérdést ugyan pontatlanul fogalmaztak meg, de ennek ellenére összességében jók és megoldhatók voltak a feladatok. A pontatlanságra példaként említette az ipari forradalommal kapcsolatos kérdéssort: a jellemző energiaforrásoknál a vizsgázók egy része a kőszenet, a másik része a gőzt jelölte meg, noha mindkét válasz elfogadható volt. Ha tanultak a diákok, nem okozhatott nekik problémát a feladatsor megoldása – közölte az igazgatóhelyettes.

(MTI)