Aki a 13 kisebbségi közösséghez tartozónak vallja magát, és szavazni kíván a jelöltekre, vagy maga is jelöltként kíván indulni, annak július 15-ig egy formanyomtatványon kell kérnie az adott kisebbségi választói jegyzékbe vételét a helyi jegyzőtől. A kisebbségi választói jegyzékbe való felvételnek nem lehet akadálya, ha a választópolgár nem a választási iroda által május 31-ig megküldött, hanem internetről letöltött, fénymásolt, vagy egyéb módon sokszorosított kérelem-nyomtatványt tölt ki, és juttat el a helyi választási iroda vezetőjéhez.
A különböző szervezetek azonban nem gyűjthetik az említett kérelem-nyomtatványokat, és erre nem is hívhatják fel a választópolgárokat. A kérelem és a kisebbségi választói jegyzék ugyanis személyes és különleges adatokat tartalmaz. A kisebbségi választói jegyzékbe csak a választási iroda, a választási bizottság és a bíróság tekinthet be, feladatai végrehajtásánál. (A jegyzékeket a szavazás eredményének jogerőre emelkedése után meg kell semmisíteni.)
Az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint eddig 35 637-en kérték a jegyzőnél a kisebbségi választói jegyzékbe felvételüket. A felvettek 63 százaléka (22 455 választó) a kérelmében a cigány kisebbségi közösséghez tartozónak vallotta magát, további 23 százalék (összesen 8018-an) németnek, 1588-an horvátnak, 1536-an szlováknak, 436 románnak, 382 szerbnek, 274 görögnek, 240 ruszinnak, 223 lengyelnek, 178 szlovénnek, 162 ukránnak, 97 örménynek és 48 bolgárnak.
Négy évvel ezelőtt, 2006-ban több mint 164 ezer választó kérte kisebbségi választói jegyzékbe vételét. Akkor 2933 településen készült kisebbségi választói jegyzék, és az ország 1435 településén végül összesen 2049 helyi kisebbségi önkormányzati választást tartottak.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.